A munkaerőhiányt a kiskereskedelmi dolgozók is megérzik. Az év közben is jelentős a bolti eladók túlóraszáma, a decemberi időszak azonban kiemelten megterhelő számukra. Az eddigi évek növekedési üteme azt vetíti előre, hogy idén karácsonykor is magas lesz a túlóraszám, miközben a hosszabb munkaidő a munkaadónak is sokba kerül – írja a Pénzcentrum.

2018 január és augusztusa között 3,2 millió órára nőtt a túlóraszám a boltos kiskereskedelemben az előző évi 3 milliós óraszámmal szemben. Ez azt vetíti előre, hogy újra növekedni fog a túlóráztatás a boltokban a karácsonyi időszakban, amikor nem csak a családi költekezésben, hanem a túlóraszámban is újabb csúcsot érhetnek el a boltosok.

Az eddig tapasztalatok alapján az elmúlt években decemberben nem csak a forgalom ugrott meg, hanem a túlóráztatás is.

Több évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy az irodai dolgozóknak is le kellett vonulniuk a boltláncok íroasztalai mögül, hogy így segítsenek a pultosoknak a megnövekedett forgalmú időszakban.

Manapság nehéz eladót találni, így például a diákmunka, nyugdíjas foglalkoztatás mellett sok más választása nincs a boltosnak, ha ki akarja szolgálni a vásárlókat a karácsonyi időszakban. Ráadásul ott vannak az ünnepi hétvégék is, az arany-, ezüst-, bronz vasárnapok, amikor az is nyitva tart, aki egyébként kihagyja a hét utolsó napját. Sok bolt pedig hétköznap is megnyújtja a nyitva tartást.

Az elmúlt néhány esztendőben egyébként is emelkedett a túlóraszám, a decemberi megugrás pedig soha nem maradt el.

Sőt, a havi túlóraátlaghoz mért átlagos másfélszeres decemberi többlet 2017-ben már kétszeresre hízott. Ez azt jelenti, hogy decemberben kétszer annyit kellett az eladóknak a rendes munkaidőn túl dolgozniuk, mint a korábbi hónapokban. Túlóra ugyanis az év minden szakában van.

A túlóra nem csak az eladó számára megterhelő, de a munkaadónak is jelentősen többe kerül.

Azonban úgy tűnik, a kiskereskedelmi egységek életében a túlóra mindennapos jelenség.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a túlóraszám, miközben egyébként a bolti foglalkoztatottak száma nem változott. A csúcs 2016-ban volt,ehhez képest 2017-ben viszont valamelyest enyhült a túlóraszám. Ennek oka egyebek mellett az, hogy a kétszámjegyű béremelés és a minimálbérek emelése alaposan megterhelte a boltosok költségvetését, így próbáltak redukálni a túlóraszámot.

A túlóráért több pénz jár a törvény szerint.

Így a bolt üzemeltetője választhat, hogy vagy fizet 50 százalékos bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerűen: a boltok forgalma ugyanis iőden aránytalan. Van, amikor nagy a kereslet, de vannak üres időszakok is.

Ráadásul ha heti pihenőnapon túlóráztat a munkaadó, akkor a pótlék mértéke 100 százalék (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet átváltani szabadidőre, viszont akkor is jár 50 százalék pótlék, és ezt nem szabad összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50 százalékos vasárnapi pótlékkal. Egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el, amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív. Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén legfeljebb 300 óra lehet évente.

Persze tudjuk, akadnak szabálytalanságok is, például a legutóbbi munkaügyi ellenőrzések szeptemberben közreadott számadása szerint a lebukott feketén foglalkoztatottak 10 százaléka a kereskedelemben dolgozik.

Forrás: Pénzcentrum

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ