Szinte minden magyar családban van olyan tag, aki tartósan, vagy átmenetileg külföldön dolgozik. Ők jellemzően a kint megkeresett jövedelmükből az itthonmaradtakat is igyekeznek támogatni, rendszeresen utalnak haza pénzt - különféle devizákban. Sokan azonban nem a legolcsóbb módszerekkel küldik Magyarországra a pénzt, ezért súlyos ezreket is veszíthetnek a tranzakciókon – írja a Pénzcentrum.

Bár az amerikai filmekből mindenki ismeri az úgynevezett devizacsekket, ez a fajta fizetési mód hazánkban nemigen terjedt el. Egy ideig ugyan a magyar bankok beváltották a külföldön kiállított, készpénzt helyettesítő értékpapírokat, mára már a Pénzcentrum által megkérdezett, nagy bankok közül egyedül az OTP foglalkozik ilyesmivel. Ők Külföldi pénznemben kiállított csekket, köztük bankcsekket elsődlegesen számlatulajdonos ügyfeleiktől vásárolnak meg azonnali számlajóváírás mellett, a bank visszkereseti jogának fenntartásával. Több devizában is működik náluk ez a dolog, korlátozottan utazási csekkeket is elszámolnak - ennek a lakossági ügyfelek esetében nincs díja.

Rengeteg honfitársunk él és dolgozik jelenleg külföldön, és küld haza rendszeresen pénzt a családnak, vagy a saját forintszámlájára. Mutatjuk, milyen lehetőségek vannak erre!

Még 2016-ban szüntették be a tengeren túli dollárcsekkek beváltását hazánkban,

az indoklás szerint azért, mert az Egyesült Államokban egy szabályozással megnőtt a kinti partnerintézmények terhe, így pedig már nem érte meg fenntartani a rendszert. Számos magyar ilyen módszerrel küldött pénzt, vagy kapott jövedelmet, nekik alternatívákat kellett keresniük.

Mire kell figyelni?

Ha valaki devizában akar pénzt hazaküldeni, akkor mindenképpen számolnia kell a forintra átváltás költségeivel,

ezen felül a kezelési költségekkel is számolni kell. Banki utalás esetén ez pénzintézetenként változik, érdemes tehát utánajárni a dolognak, mielőtt elkezdünk euróban, frankban vagy fontban utalgatni a hazai forintszámlára.

Azt viszont teljes biztonsággal kijelenthetjük: a legrosszabb dolog, amit tehetsz az az, ha készpénzben, a zsebedben vagy a táskádban hozod haza a valutát. Egyfelől még a legkörültekintőbbekkel is előfordulhat, hogy ellopják a pénzt, esetleg valamilyen véletlen folytán elhagyják a bankókat. Másrészt azokkal Magyarországon nem sokra megy az ember: bár egyre több boltban, étteremben és egyéb helyen fizethetsz már devizával, jellemzően azt elég kedvezőtlen árfolyamon váltják át forintra, amivel sokat bukhatsz!

Erre az egyik legjobb szemléltető a margit-szigeti haleledel-automata, amiből 100 forintért, vagy pedig egy euróért tudsz venni egy maréknyi tápot - elég rossz árfolyam, nemde?

Tehát ha itthon akarsz költeni, a legjobban akkor jársz, ha készpénzedet átváltod forintra valamelyik pénzváltóban, ezeknél szintén sokat kell ráfizetned a nyomott vételi árak miatt. Emellett egy csomó időd elmegy arra, hogy keress egy viszonylag korrekt áron dolgozó pénzváltót, ami nem is feltétlenül a közelben van.

Gondolhatsz arra is, hogy ATM-ből veszel fel készpénzt a devizaszámládról, de a képlet itt is hasonló, mint a banki utalásnál:

ki kell vizetni a járulékos költségeket, és az árfolyam szintén nem a legkedvezőbb - emellett még a készpénzfelvétel díját is rád terhelik.

Küldj pénzt egyszerűen

Ma már számos cég kínál "pénzküldési szolgáltatást", ezek segítségével bárhonnak haza tudsz küldeni kisebb-nagyobb összegeket. Ezeknek előnye, hogy gyorsan megérkezik a pénz a célállomásra,

Az egyik legnagyobb, és talán itthon a legismertebb ezzel foglalkozó vállalat a Western Union, amely a Magyar Postának is partnere. A szisztéma egyszerű: bemész a világ bármely pontján egy WU-pontba, ott megadod, hová, kinek és mennyit szeretnél átutalni, majd befizeted az összeget devizában, az illető pedig Magyarországon forintban fel tudja azt venni egy hasonló ponton - a cég által meghatározott árfolyamon. A WU három eurót (kb. 965 forintot) kér kezelési költségként, és az átutalási díjak is összegenként és devizánként változnak. Emellett plusz pénzért akár házhoz is kiviszik a címzettnek az összeget, illetve üzenetet is küldhetünk az utalás mellé.

Egy másik, felkapott oldal a Transferwise, amely a piaci középárfolyamokon dolgozik, és egészen kedvező kezelési költséget számolnak fel a hazautalásra. Ha mondjuk az Egyesült Királyságból utalnál angol fontban, akkor az átutalt összeg 0,6 százalékát kérik, plusz 1,2 fontot (ami nagyjából 440 forint). Tehát ha mondjuk 100 fontot szeretnél hazautalni, akkor a cég 1,79 fontot számol fel összesen, ami hozzávetőleg 657 forint. Euró és svájci frank esetében az átutalt összeg 0,7 százalékát számolja fel a cég.

Jobban váltják!

Egy másik lehetőség a Revolut, amely egy éves díj nélküli dombornyomott Mastercard bankkártyát kínál, amely Magyarországon is elérhető. Itthon, bár megrendelhetjük a kártyát, és tölteni is tudunk rá, de ha forintszámláról akarjuk feltölteni az egyenleget, akkor egy költséges nemzetközi utalással tudjuk ezt megtenni. Vagy kártyáról is fel lehet tölteni, de akkor a bankod árfolyamán váltják át az összeget euróra, amit majd a Revolution újra forintra vált vissza - ezt ugyanakkor középárfolyamon teszik, ami sokkal jobb, mint a banki.

Ugyanakkor a külföldön élő, dolgozó magyaroknak ideális lehet a Revolution, hiszen a cég - ahogy fentebb írtuk - a magyar pénzintézetekénél sokkal kedvezőbben váltja a különféle devizákat. Így pedig ha nem forintból, hanem mondjuk euróból, vagy fontból töltöd fel a számládat, akkor sokkal jobban váltják át a pénzed forintra, mint mondjuk a banki utalás esetében.

Rengeteget utalnak haza

Egy tavaly közölt összegzés alapján kiderült, hogy a GDP-hez viszonyítva Magyarországon a legnagyobb a hazautalt jövedelmek értéke az EU-ban.

Az RTL Híradó akkori gyűjtésében meghökkentő, évi hárommilliárd eurós (966 milliárd forintos) összeg szerepelt - ennyit küldtek haza az átmenetileg külföldön (általában idénymunkában, vagy rövidebb távú állásban) dolgozó magyarok.

A tartósan kint élők körében ez az összeg nagyjából félmilliárd euróra (166 milliárd forintra) tehető évente.

A külföldön élő magyarok számára többféle becslés létezik, 350-600 ezer közé teszik az Európában élő és dolgozók számát. Korábban a Portfolio idézte Kajdi László tanulmányát, amely szerint az elvándorolt magyarok mintegy ötöde utal haza valamekkora összeget, itthon pedig a 4 millió háztartásból 65 ezer juthat ilyen formában anyagi forráshoz, számukra a külföldi hazautalás fontos jövedelemforrásként funkcionál - mindezeket a jegybank és a KSH adataira lapozva írta. A külföldről pénzt kapó magyar háztartások között az idősebb korosztály dominál, több mint 50 százalék az 55 év felettiek aránya, szemben az összes magyar háztartásra jellemző 34,8 százalékos arányra ebben a korosztályban. Ebből arra lehet következtetni, hogy feltehetően főleg a sokkal könnyebben vándorló fiatal-középkorú gyermekek támogatják idősebb szüleiket.

A több mint 72 ezer pénzt hazaküldő ember harmada Németországból utalt,

hiszen az a kivándorolt magyarok egyik fontos célországa. A felmérés szerint a hazautalók 21 százaléka az Egyesült Királyságból, 15 százaléka pedig Ausztriából küldi haza fizetésének egy részét. A hazautalók jelentős része, közel 64 százaléka jövedelmének mindössze legfeljebb 10 százalékát juttatja el az otthoni háztartásnak, mintegy 80 százalékuk pedig kevesebb, mint 30 százalékát utalja haza. Ez az állandóan kint dolgozók körére igaz, az időszakosan külföldön dolgozók jóval töbet küldenek haza - így jöhetett ki a fentebb említett, hárommiliárd eurós összeg is.

Forrás: Pénzcentrum

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ