A Z-generáció szerint a következő tíz évben a virtuális valóság forradalmasítja majd a munkaerőpiacot. Hamarosan az X-, az Y- és a Z-generáció egyszerre lesz jelen a munkahelyeken, a Generation series nevű kutatás eredményei szerint pedig az ideális munkaerő megszerzése és megtartása múlhat azon, hogy a munkáltató felismeri-e a különféle korosztályok teljesen eltérő igényeit – olvasható a Világgazdaságban.

Három generáció 18 000 szakemberének és diákjának véleményét mérte fel az INSEAD Emerging Market Institute, az Universum, az MIT Leadership Center és a HEAD Foundation 19 országban lefolytatott nemzetközi kutatása. A felmérés azt vizsgálta, mit gondolnak globális szinten a különböző korosztályok képviselői az ideális munkáltatóról, munkakörülményekről és munkahelyről.

Az eredmények szerint a három generációt teljesen más motivációk vezérlik.

Virtuális valóság és home office

A diákok és a már dolgozó szakemberek is egyetértettek abban, hogy a következő évtizedben leginkább a virtuális valóság fogja megváltoztatni a mindennapi munkavégzésüket.

Négy megkérdezettből három továbbá úgy gondolja, hogy a kötetlen és nem helyhez kötött munkavégzésre való átállás nagy lehetőségeket kínál majd számára.

A fiatalok nemzetközi vállalatnál dolgoznának

A Generation series eredményei szerint négy Y- és Z-generációs diákból egy szívesen indítana saját vállalkozást,

ez az arány azonban még magasabb a már aktívan dolgozó Y- és X-generációsok között: ebben a csoportban már a válaszadók egyharmada motivált a saját vállalkozás létrehozásában.

Arra a kérdésre, hogy milyen cégnél dolgoznának szívesen pályafutásuk hátralévő részében, a Z-generációs diákok 35 százaléka és a még felsőoktatási tanulmányokat folytató Y-generációsok 39 százaléka a nemzetközi vállalatot vagy szervezetet jelölte meg válaszként, míg

az Y generációs dolgozók 43 százaléka és az X-generációsok 41 százaléka saját vállalkozásban vagy startup-vállalatnál képzeli el a jövőjét.

Tréningek vs. e-learning

A cégek nagy összegeket fordítanak a vállalati tréningprogramokra – ezt az összeget 2015-ben globálisan 356 milliárd dollárra becsülték. Egy 2010-es McKinsey kutatás válaszadóinak 25 százaléka azonban úgy gondolja, a tréningek nem javították a munkavállalók teljesítményét. Egy másik, 2011-es tanulmány szerint pedig a megszerzett készségek 90 százaléka egy éven belül elvész.

A Generation series adatai azt mutatják, hogy mindhárom generáció a személyes tréninget preferálja az online képzési lehetőségekkel szemben. A digitális közegben nevelkedett, amerikai Z-generációs diákok 78 százaléka szintén a személyes tréningeket kedveli, de az X-generációs szakembereknek csupán 50 százaléka nyilatkozott hasonlóan.

Vezetői ambíciók

A Generation series kutatás azt is vizsgálta, mi motiválja, és mi korlátozza a különféle generációkat, ha egy vezetői pozíció elvállalásáról van szó. A globális átlag azt mutatja, hogy

minden korosztály számára fontos, hogy kipróbálja magát valamilyen vezetői pozícióban.

A Z- és Y-generációknál ez több mint 60 százalékos arányt jelent, míg az X-generáció 57 százalékának fontos a vezetővé válás.

Minden vizsgált korosztály számára a stressz a vezetői szerepkör legkevésbé vonzó velejárója. A stressznek való kitettség a Z-generációt aggasztja a legjobban (58 százalék), de még a legidősebb csoportban is a stressz a vezetővé válás legfőbb negatívuma (52 százalék).

A legfiatalabb korcsoport számára az elbukástól való félelem (34 százalék) és a magabiztosság hiánya (33 százalék) is korlátozó tényezőként jelenik meg a vezetővé válás témakörében. A Z-generáció számára a magasabb szintű felelősség volt a vezetői szerepkör legnagyobb pozitívuma.

Forrás: Világgazdaság