Különböző számadatok keringenek arról, hogy hány embert fog a kormány leépíteni a közszférában, de Gulyás Gergely 15-20 százalékos kijelentésénél többet senki nem tud. A héten áttörés várható az ügyben, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy a szóban forgó 100 ezer ember hiányozni fog vagy sem az ágazatból – sőt van olyan szakszervezeti vezető, aki szerint már most is hiányzik ennyi ember. A volt VOSZ-főtitkár Dávid Ferenc szerint viszont az ország versenyképessége csak a versenyszférába való átcsoportosítással valósulhat meg, miközben Boros Péterné szakszervezeti vezető szerint olyan nagyok a terhek, amelyek már több munkahelyi halált is okoztak.

Az utóbbi hónapokban, de különösen az utóbbi napokban mindenki azt találgatja, hogy mi lesz a közszférában. A kormány szerint ugyanis nincs szükség ennyi emberre ott, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. Mindeközben – legalábbis a sajtóhírek szerint – már ezen a héten bejelenthetik a leépítés részleteit.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) még a nyáron vetette fel, hogy a közszféra 100 ezres leépítésével lehetne enyhíteni a versenyszférában uralkodó munkaerőhiányon. Rolek Ferenc alelnök akkor arról beszélt az ATV-ben, hogy ehhez 3-4 évre lenne szükség. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is osztotta ezt a véleményt, magyarul, hogy 100 ezer embert át lehetne csoportosítani a közszolgálatból a versenyszférába. Ezzel szemben a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke úgy véli, nemhogy át lehetne csoportosítani, de 100 ezer fő egyenesen hiányzik a közszférából, a munkatársak leterheltek, és a bérek is alacsonyak.

Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára az ATV Start című műsorban azt mondta: azért van szükség jelentős létszámintézkedésre, mert Magyarországon rendkívül magas a közszférában dolgozók száma az összes dolgozó arányát tekintve. Ezt mutatják nemcsak a nemzetközi összehasonlítások, de az OECD kimutatásában is ezt lehet látni. Az atv.hu-nak a közgazdász azzal folytatta: nem emberek meghurcolásáról van szó. Mint mondta: a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez „szolidabb adóterhek” kellenek, és bár nem hangzik jól, de minden közszolgáltatás forintja, a vállalkozások és üzleti szféra munkaadói befizetéséből van. Mint mondta, egy ekkora kolonc a magyar versenyképességet is „tönkreteszi”.

Hozzátette: fontos lenne, hogy minél nagyobb tömegben mehessenek át a közszféra nem túl racionálisan foglalkoztatott dolgozói az üzleti szférába, így adófogyasztókból adófizetőkké válhatnak. A közszférát konzekvensen használja, és ebbe a következők is beletartoznak: közalkalmazottak, köztisztviselők, kormányzati tisztviselők, az önkormányzati vállalatoknál dolgozók, közszolgálatban állami vállalatoknál dolgozók, fegyveres erőknél alkalmazottak (határvédelem, katonaság).  Majd hozzátette: nem betegápolóknak, orvosoknak és nővéreknek kell attól félni, hogy távozniuk kell, de mint mondta, a minisztériumok állományában dogozó emberek száma 2010 óta megduplázódott.

Földiák András szerint viszont sok betöltetlen állás van a közszférában.

Mint mondta, alapvető probléma, hogy nincsenek tisztázva a fogalmak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az ágazatban nagyjából 690 ezren dolgoznak, és azért tűnhet soknak egy-egy terület dolgozóinak száma, mert a Nyugaton vannak olyan intézmények, amelyek hatalmas létszámmal bírnak, de a civil szférához sorolják őket. Földiák szerint sem lehet egységesen kezelni a területeket, hiszen lehet, hogy a minisztériumban sokan vannak, de a bölcsődékben és a kórházakban nem jellemző a létszámtöbblet. Az általa említett közszolgálati dolgozók többségét pedig az egészségügyi, iskolai és szociális közalkalmazottak teszik ki.

A SZEF elnöke nem tartja kizárhatónak, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeikben lehetne csökkenteni, de ezt értelmesen kellene szerinte átbeszélni, és nem úgy, hogy a nyár közepén jön egy bejelentés, miszerint őszre végre is kell hajtani a létszámcsökkentést.

Hozzátette: szerinte a minisztériumi felső- és középvezetésben vannak sokan: mint például az államtitkárok, helyettes államtitkárok és kabinetvezetők. Bár a közszférában dolgozók átképzését sem utasította el teljes mértékben, annak sikerességében ugyanakkor bizonytalan: mint mondta, tömegesen nem működne és semmilyen átképzésről nem hallott eddig. Földiák elmondta: már ma is érzékelhető az önkormányzati szerveknél, hogy nem tudják ellátni az alapfeladataikat, mert van, ahol nincsen jegyző, de olyan is van, ahol körjegyző van, tehát több településnek van egy jegyzője, vagy éppen egy polgármesteri hivatala.

Boros Péterné azt emelte ki, hogy a kelleténél már ma is 100 ezerrel kevesebben vannak a humán közszolgáltatásban

(tanár, bölcsődei dolgozó, nővér, rendőr, katona, szociális munkás, kivéve az állami tulajdonú bankok, MÁV, vagy éppen a Paksi Atomerőmű) a munkaerőhiány következtében. Magyarul: ma már 580 ezren vannak, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint a kormány is elismert egy szakértői egyeztetésen.

Boros Péterné úgy véli: az átképzés csak üres frázis.

Mint mondta, sokan vannak a területen olyanok, akiknek a bérét hosszú évek óta nem rendezték, a munkahelyi túlterheltség pedig olyan stressz faktor, amely már több halálos balesetet is előidézett.

Forrás: ATV