Az utóbbi években a kormány különösen nagy figyelmet fordított gyermekvállalás ösztönzésére, Orbán Viktor például kimondottan „demográfiai központú” kormányzást ígért a mostani ciklusra. Ezen a téren valamelyest javult is a helyzet, ám amennyiben a várható élettartamot és a halálozási statisztikákat nézzük, Magyarország kilátástalanul bolyong a sereghajtók között – márpedig a demográfiai fordulathoz nemcsak több gyerekre, hanem hosszabb és egészségesebb életre is szükség lenne. De miért él egy magyar átlagosan 8 évvel kevesebbet, mint egy nyugat-európai? A zoom.hu cikke.

Magyarországon a várható élettartam jelenleg 76 év (férfiaknál 72, nőknél 79) , ami azt jelenti, hogy a magyarok átlagosan 5 évvel kevesebbet élnek az európai átlagnál.

Ha országokra bontva nézzük az adatokat, akkor az látszik, hogy az Európai Unión belül Magyarország szerepel az ötödik legrosszabb helyen – nálunk csak a lettek, litvánok, románok és bolgárok élnek rövidebb ideig.

Ez nem újdonság, a 70-es években még kiegyenlítettek voltak a viszonyok, azóta egy leszakadás kezdődött el a volt szocialista országokban. A 90-es évek környékén fordult meg a helyzet, azóta a lemaradás mérséklődött, de még mindig jelen van

– mondta el megkeresésünkre Kovács Katalin, a Népességtudományi Kutatóintézet kutatója.

Kovács úgy látja, a várható élettartamot négy tényező befolyásolja leginkább: a jövedelem, az iskolázottság, az életmód, és az egészségügyi ellátás színvonala. Az első kettő között szoros összefüggés van, hiszen magasabb iskolázottság jellemzően magasabb fizetéssel is jár – bármennyire sulykolja a kormány, hogy egyetem helyett inkább szakmát érdemes tanulni, a számok azt mutatják, hogy Magyarországon különösen nagyot dob a fizetésen a felsőfokú végzettség.

A magasabb fizetéssel értelemszerűen jobb életkörülményeket engedhetünk meg magunknak, Kovács szerint azonban más szempontokat is érdemes figyelembe venni.

„Az iskolázottságnak önmagában is van egyfajta javítóhatása, hiszen a magasabb végzettségűek számára egyszerűbb az információ feldolgozása, értelmezése. Ennek még olyan élethelyzetekben is lehet jelentősége, mint mondjuk egy gyógyszer beszedése, hiszen az iskolázottság arra is hatással van, hogy milyen könnyen tudja valaki értelmezni a tájékoztatót, vagy mennyire tudja megbeszélni az orvosával, hogy mire kell figyelni egy adott gyógyszer szedésénél. Tehát az iskolázottabbaknak nagyobb esélye van a hosszabb életre, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a magasabb végzettségűeknek a fizetése is magasabb, ezek a hatások pedig összeadódnak” – magyarázta Kovács.

Az iskolázottság és a fizetések színvonala látszik akkor is, amikor a térképre tekintve az egyes megyéket nézzük. Így jöhet ki az, hogy míg a budapesti nők átlagosan 80 évre számíthatnak, addig a nógrádi férfiak 69,9 évre.

Ez 10 éves különbséget jelent a várható élettartamban – bár ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a nők a világon szinte mindenhol tovább élnek, mint a férfiak. Ám ettől még jól látszik, hogy nagyon nem mindegy az ország melyik részén él az ember.

„Mivel Budapesten egy sokkal iskolázottabb és jobban kereső népesség él, ez önmagában feljebb viszi a várható élettartalmat mind a férfiak, mind a nők körében. Az is nyilvánvaló, hogy ha megnézzük a többi régiót, látható, hogy egyes megyék különösen rosszul állnak: Békés megye és Csongrád megye között például viszonylag nagy különbség van. Ám Csongrádban benne van Szeged, ami egy egyetemváros, ahol sok a fiatal és magasabb végzettséggel rendelkezők aránya. Mivel Békésben nincs ilyen nagyváros, ez rögtön meg is látszik a várható életkoron” – mutatott rá Kovács.

Meglátszik a háziorvosok hiánya

Nem meglepő módon sokat ront a helyzeten az egészségügyi ellátás színvonala is. Krónikus betegségekben (ide tartozik például a rák, a cukorbetegség, és a különféle szívbetegségek is) például az egész EU-n belül Észak-Magyarországon halnak meg a legtöbben – éppen abban a régióban, ahol már hosszú ideje rengeteg háziorvosi praxis betöltetlen.

„Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol az egyik legalacsonyabb a férfiak várható élettartama, például tudjuk, hogy sok helyen hosszú ideje nincs körzeti orvos sok településen. Így nyilván elindulni is nagyon nehéz az egészségügyi rendszer fejlesztésében, hiszen ha nincs elég háziorvos, a meglévőket pedig bonyolult elérni, akkor baj esetén sokkal nehezebb meggyógyulni” – emelte ki.

Észak-Magyarországon 100 ezer emberre 1169 krónikus megbetegedésből fakadó haláleset jut, ám az Eurostat ide vonatkozó kutatása kiemeli, hogy ebből a szempontból az egész országban rossz a helyzet – összehasonlításképpen, az európai átlag mindössze 548 haláleset volt 100 ezer főre kivetítve.

Egészségesebben kellene élnünk

Kovács szerint fontos szempont az egészséges életmód is, ám sajnos a magyarok ebben is a sereghajtók között vannak az EU-ban. Az egy dolog, hogy a testmozgásban átlag alatt teljesítünk, de ennél még nagyobb probléma, hogy rengeteg alkoholt fogyasztunk, és dohányzók arányában is a csúcstartók között vagyunk. Utóbbi azért érdekes, mert a mostani kormányzatot a legkevésbé sem lehet azzal vádolni, hogy a dohányzás mellett lobbizna – nemrégiben például külön dohányügyi biztost jelöltek ki Lázár János személyében.

Bár a trafikok bevezetésével és a dohánytermékek árának növekedésével átmenetileg ért el sikereket a kormány, mostanra már egyértelműen látszik, hogy csak átrendeződés történt és az emberek áttértek például a sodort cigarettára.

Márpedig a dohányzás felelős a tüdőrákos megbetegedések döntő többségéért, sajnos ebben is csúcstartók vagyunk az EU-ban: 2014-ben Magyarországon volt a legmagasabb, 27 százalékos a tüdőrák okozta halálesetek aránya a daganatos betegségekkel összefüggő összes elhalálozásban – bár az is igaz, hogy a légszennyezéssel is nagy problémák vannak, az Európai Bizottság januárban indított pert az ügy miatt Magyarországgal szemben. Ijesztő adat az is, hogy a 10 év alatti magyar gyerekek 20 százaléka kipróbálta már a cigarettát.

Alkoholfogyasztás szempontjából nemcsak az európai, hanem a globális szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtunk. A 2010-es statisztikák szerint a magyarok fogyasztják a nyolcadik legtöbb alkoholt a világon – ha a tiszta alkoholban mérjük, akkor átlagosan 11,3 litert, amiből a férfiak 20 litert isznak, a nők 7 litert. Aggasztó az is, hogy a WHO egy friss kutatása szerint

a magyar fiatalok isznak a legtöbbet Európában.
Kovács emlékeztetett, hogy az alkoholfogyasztás közvetlen és közvetett módon is halálesetekhez vezet – ezt erősíti, hogy az adatok szerint a magyarok 30 százaléka számít problémás fogyasztónak.

„Erről sajnos mostanában kevesebbet beszélünk, pedig az alkoholfogyasztásnak például nagy szerepe van szívbetegségek kialakulásában, illetve az életkörülmények romlásán keresztül is súlyos következményei vannak” – mondta el Kovács, aki szerint ma nagyjából stagnálnak az alkoholfogyasztással kapcsolatos számok, ám a kormányzatnak komoly felelőssége lenne a helyzet javításában. – A 70-es évekig Olaszországban és Franciaországban is hozzánk hasonló mértékben fogyasztottak alkoholt, ám ott egy tudatos politikával sikerült visszaszorítani az alkoholfogyasztást. Enélkül egyszerűen nem megy.

Forrás: zoom.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ