Mivel a Miskolci Egyetemen csak korlátozottan folyik szakképzés, a fiatalok egy része elmegy Budapestre vagy Debrecenbe, és nagy valószínűséggel nem jönnek vissza. Ezen változtatni kell – mondta a Magyar Hírlapnak Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke.

 Minél többen szerezzenek szakképesítést, a nők a gyermekvállalást követően tudjanak részmunkaidőben dolgozni, és rendeződjön a háziorvosi praxisok helyzete – többek között ezeket tartja a következő évek legfontosabb feladatának a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, aki lapunknak beszélt eddigi eredményeikről is.

„Továbbra is az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése a legfontosabb annak érdekében, hogy a Borsod megyében élőknek munkát biztosítsunk, és ezáltal helyben maradjon a lakosság. A következő időszakban javítani kell a béreken is, mert az elvándorlást csak így lehet megállítani” – mondta lapunknak Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz–KDNP). Emlékeztetett, 2015-ben elfogadták Borsod ötéves integrált területi programját, amelynek köszönhetően kilencvenhárommilliárd forint jut a megye településeinek. „Ebből tudunk 2020-ig ipari parkokat fejleszteni, utakat felújítani, középület-energetikai korszerűsítését megvalósítani, bölcsődei és óvodai férőhelyeket létrehozni és a településeinket kizöldíteni. Csaknem százötven település nyert forrást a pályázatok elsőkörös megvalósítására” – tette hozzá. 

Hangsúlyozta,

a megyében jelenleg még öt százalék felett van a munkanélküliek aránya,

a kormányhivatal csaknem harmincezer álláskeresőt tart nyilván.

Borsod megyében egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány.

Egyre több cég települ be, amelynek szakképzett munkaerőre van szüksége, problémát jelent azonban, hogy a Miskolci Egyetemen csak korlátozottan folyik szakképzés. Ezért a fiatalok egy része elmegy Budapestre vagy Debrecenbe, ahonnan viszont nagy valószínűséggel nem jönnek vissza. Ezen mindenképpen változtatni kellene” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy Miskolcon egy ezerhektáros ipari parkot alakítanak ki a közeljövőben, ahová olyan befektetők érkeznek majd, akiknek további szakképzett munkaerőre lesz szükségük.

Török Dezső elmondta azt is, hogy 2,3 milliárd forintot nyertek el a megyei foglalkoztatási paktum megvalósítására, amelyben több mint negyven szervezet vesz részt. Ennek részeként forrásokat biztosítanak a szakképzésre, felnőttképzésre, emellett lehetőség van egy kilencvennapos gyakorlati munka tapasztalatszerzésre is. Utóbbi lényege, hogy a megyei önkormányzat a foglalkoztatási forrásból finanszírozza a dolgozók bérét és járulékát. Ha pedig a munkáltató elégedett, tovább tudja foglalkoztatni támogatással. „Ezzel próbáljuk segíteni a kis- és közepes vállalkozókat” – hangsúlyozta. Beszélt arról is, a 2016–2021-es foglalkoztatási stratégiában ezerötszáz fő bevonását vállalták. Jelezte,

mintegy ötszáz embert kellene az elsődleges munkaerőpiacra terelni,

a többiek esetében pedig a munkába állást kívánják elősegíteni munkaerőpiaci szolgáltatásokkal. Kitért arra is, hogy a megyében nagy szükség van a bölcsőde-, valamint óvodafejlesztésekre, és rendkívül fontosnak nevezte, hogy a nők, ha szeretnének a gyermekvállalást követően dolgozni, munkába állhassanak akár négy órában is. 

„A lakásépítéseket illetően még van hova fejlődni, de a családi otthonteremtési kedvezmény jelentős segítséget jelentett eddig is” – mutatott rá. Török Dezső a megye lakosságának egészségi állapotáról szólva előrelépésnek nevezte, hogy már alkalmanként szűrővizsgálatokat is végeznek a településeken, szűrőbuszokkal. „A cél, hogy a vizsgálatokat azokra a településekre is elvigyük, ahol azok az ott élőknek nehezen hozzáférhetők” – fogalmazott. Megemlítette azt is, hogy a megye kórházaiban számos fejlesztés történt az utóbbi években, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház gyermekosztálya az egyik legjobb az országban. Az egészségügyi ellátással összefüggésben – folytatta – a probléma a háziorvosi szolgálattal van, mivel a praxisoknak legalább tizenöt százaléka betöltetlen. „A legjobb megoldás az lenne, ha csoportpraxisok jöhetnének létre. Így például három háziorvos összeállhatna, akik akár öt körzetet is el tudnának látni” – hívta fel a figyelmet.

Török az utóbbi évek jelentős eredményének nevezte, hogy a megye a környezetvédelem területén is sok lépést tett előre. Jelezte, Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyetlen a megyék közt, amelynek egy éven belül megújult és elfogadott környezetvédelmi programja lett, saját klímastratégiája, valamint Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve van.

Forrás: Magyar Hírlap