A munkaerő piaci sürgetettség közepette a cégek azonnal szeretnének valamit tenni a munkáltatói márkájuk fejlesztése érdekében. A kétségbeesett próbálkozás közepette jönnek is a jobbnál jobb ötletek: legyünk kutyabarát munkahely, vegyünk babzsákot és Ps4-et, vezessük be a távmunkát, csináljunk Facebookot. Régóta foglalkoztat mindenkit a kérdés: valójában mivel legyen tele a jó munkavállalói élménycsomag: pénzzel, kafetériával, vagy valami mással?

A mai jelölt-vezérelt, kínálati munkaerőpiacon első látásra a jelöltekért folytatott küzdelemben egymásra licitálnak a cégek.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, valóban a legmagasabb fizetést kínálók viszik a jelölteket, akárcsak egy árverésen? Nos, ez koránt sincs így

- teszi fel, majd ad választ saját kérdésére Zvezdovics Anita, a Brandfizz társalapítója, illetve a Zukunft Personal Hungary Employer Branding Szakértője.

A Brandfizz legfrissebb, SSC és IT célcsoport keretében végzett kutatásából kiderült, hogy

a fizetés a prioritási listában csak a 4. és 6. helyen szerepel a szolgáltató központokban dolgozók és IT szoftverfejlesztők munkahely választási aspektusai között.

Sőt! A munkavállalók tudásukhoz és tapasztalatukhoz igazított fizetési igénye negatív irányba is mozoghat.

A több száz fős mélyinterjús és fókuszcsoportos kutatás során kiderült, hogy piaci értékükhöz képest tíz, de akár tizenöt százalékkal is lejjebb adnak a munkahelyváltók a fizetési igényükön, ha számukra prioritást élvező tényezők helyet kapnak a munkavállalói élmény csomagban.

A munkavállaló élményét jelentősen befolyásoló aspektusok között első helyeken szerepel a

kihívást jelentő feladat, valamit az elismerés és megbecsültség érzése,

amit sok esetben a "köszönöm-kultúra" megléteként vagy hiányaként emlegetnek. Fontos még a teljesítménnyel összehangolt karrierút, hogy ne azon múljon a cégen belüli fejlődés, hogy ki kivel jár le kávézni, átlátható és érthető előmenetel sokak számára a "piros ász".

De az önfejlesztésre szánt idő egyre fontosabbá válik

a szakmailag elhivatott tehetségek számára. Az, hogy munkaidőben dolgozhassanak "hobbi projekteken", amikben a szakmai fejlődést a kísérletezés révén élhetik meg. "Nem véletlen a hackathon rendezvények elterjedése már az IT szektoron kívül is, amelyek keretében nem csupán az üzleti innovációra, de a kollégák fejlődésére is alkalmat teremtünk, kiszakítva őket a hétköznapok mókuskerekéből" - hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum számára írt szakértői anyagában Zvezdovics Anita.

A szakember tájékoztatása szerint a tréningeken és szakmai képzéseken kívül a külső, akár a cég által szponzorált, illetve szervezett

szakmai konferenciákon való részvétel is terjedőben van,

ahol a lelkes szakemberek nem csupán résztvevőként, de szakmai előadóként is egyre inkább szeretnének kitűnni, ezzel is építve a vállalat munkáltatói hírnevét.

Az irodai extrák kapcsán egy újabb munkaerőpiaci licit verseny van kibontakozóban, mintegy alapkövetelményként sorolják a munkavállaló, hogy náluk van, vagy éppen nincs

gyümölcs, kávé, hinta, csúszda, csocsóasztal, PS4, kutya-barátság, bicikli tároló, öltöző, fodrász, Túró Rudi automata, céges reggeli, sörcsap, masszázs, óvoda

és sok minden más. Erről szívesen beszélnek, a meglétük miatt büszkén terjesztik a munkáltatójuk "jó hírét".

A munka-magánélet megélésének kulcsa a 8 órás munkaidő helyett a flexibilis munkavégzést támogató "home office" lett, ami által a munkavállalók azt élik meg, hogy az ügyes-bajos dolgaikat munkaidőben intézhetik, le tudnak ugrani a postára, elmenni a gyerekért az óvodába, ők oszthatják be, mivel, mikor foglalkoznak, a lényeg, hogy a feladat el legyen végezve határidőre. A szakember persze kiemeli, hogy

mindez nem jelenti azt, hogy nem számít a pénz. Az anyagi biztonság fontossága nem kérdés.

Ugyanakkor Zvezdovics Anita szerint a fontosabb kérdés inkább mára az lett, hogy mi miatt jönnek be a munkavállalók nap, mint nap az irodába, vagy végzik jól a munkájukat otthonról; mi az, ami több, mint a pénz számukra a munkahelyen. Nos, a szakember szerint a munkaerőpiaci célcsoportunk számára releváns munkavállalói élménycsomagot a meglévő és potenciális munkavállalóink szükségleteinek pontos megismerésével és arra adott válaszként a munkahelyi élményciklus fejlesztésével hozhatjuk létre.

Tehát nemcsak az a fontos, hogy mennyi pénzt teszünk bele a csomagba, hanem milyen más tartalommal, élménnyel töltjük meg a cégnél a munkahelyen eltöltött időt a kollégáink számára

- összegzi tapasztalatait Zvezdovics Anita.

Forrás: Pénzcentrum