Nemrég bejelentették, az új finn kormánykoalíció kísérletképpen tervezi az alapjövedelem bevezetését. India, Namíbia és Brazília egyes területein is elkezdték kipróbálni. Jövő év elején a hollandiai Utrecht városa fog össze a helyi egyetemmel azért, hogy megvizsgálják, hogyan hat a munkavállaló kedvre a LÉT-pénz – írja a Világgazdaság.

Magyarország A feltétel nélküli alapjövedelem, vagy egyszerűbben LÉT-pénz gondolata egy új társadalom eljövetelének előszele. A támogatói szerint azért lenne rá szükség, mert a robotizáció és a technika fejlődése miatt az emberiség egyre nagyobb részének nem jut majd hagyományos értelemben vett munka.

Másrészt azt hangoztatják, a civilizációnk eljutott arra a szintre, hogy megengedhetné magának, hogy örökre megszüntesse a Földön a mélyszegénységet, az éhezést, a nyomort és a hajléktalanságot. Nem véletlen, hogy sok szociológus a LÉT-pénzt olyan horderejű kérdésnek tartja, mint a gyerekmunka száz évvel ezelőtti eltörlését, vagy a nyolc órás munkaidő, a fizetett szabadság, a táppénz illetve az ingyenes oktatás és egészségügy bevezetését.

Nyugat-Európában sokan a feltétel nélküli alapjövedelmet tartják az igazán baloldali programnak. Mások szerint a jobboldal is bevállalhatja, hiszen a szolidaritás igazi polgári érték. Egyedül a neoliberális gazdaságpolitika ódzkodik a bevezetésétől, mert az alanyi jogon járó alapjövedelem nem fér össze a kevesebb állam, piaci verseny és több öngondoskodás hármasának elvével.

A LÉT-pénz mellett érvelők ugyanakkor kiemelik, hogy a bevezetése nem csupán a munkalehetőségek hiánya miatt, hanem a ketyegő nyugdíjbomba miatt is szükséges lenne. Az elöregedő Európa nyugdíjviszonyait ugyanis valamilyen szinten kezelné ez az elképzelés. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az „ingyenebéd" elveszi az emberek kedvét a munkától. Ki akar majd dolgozni? – teszik fel a költői kérdést.

„A LÉT-munkacsoport háromnegyed évig titokban dolgozott egy olyan javaslat kidolgozásán, amely megvalósítható, a magyar gazdaságot nem terheli jelentősen – mondta lapunknak Bánfalvi István szociológus, filozófus. – Számításaink szerint a költségvetés kiadási oldalának 2 százaléka az az összeg, amit a jelenlegi szociális és egyéb ráfordításokon túl ki kellene fizetnie az államnak a LÉT-pénzre. Egészen pontosan 353 milliárd forintot. Ez nem sok a költségvetés egészéhez viszonyítva."

A munkacsoport a létminimum kétharmadában állapítaná meg a LÉT-pénz összegét Magyarországon. Vagyis minden legalább 8 éve tartósan hazánkban élő állampolgár, aki külföldön nem adózik, a létezése jogán megkapná ezt az összeget. Gyerekeknek 18 éves korig 25 ezer forint, felnőtteknek életük végéig 50 ezer forint fejenként, várandós anyukáknak 75 ezer forint járna. Fontos hangsúlyozni, hogy cserébe az állam semmiféle lojalitást nem követelhetne.

„Pénzügyi értelemben, a költségvetési egyensúlyt is figyelembe véve a LÉT-munkacsoport számításai megvalósíthatóak – mondta kérdésünkre Felcsúti Péter közgazdász, a Magyar Bankszövetség volt elnöke. – Mégis azt kell, hogy mondjam, a feltétel nélküli alapjövedelem egyelőre, főleg Magyarországon, nem megvalósítható koncepció. Vitathatatlan a kérdéskörnek az a része, amely a társadalmi szolidaritásról szól, másrészt viszont a munkára való ösztönzést csökkenti ez az elképzelés. Ezt Magyarország most nem engedheti meg magának. Nézetem szerint sem Magyarország, sem a világ nem érett még erre a gondolatra."

Pénz kell ahhoz, hogy pénzt keressünk

Az alapjövedelem a szolidaritásról szól. A globális kapitalizmus kockázati társadalmakat eredményezett. Bárki, aki most anyagilag jól áll, bármelyik pillanatban elveszítheti a jövedelmét, a munkáját, a vagyonát, a megtakarításait, ha vállalkozó, akkor a vevőit, a cégét. Az alapjövedelem arról szól a teremtő atyák szerint, hogy ne lehessen a mélybe zuhanni.
  „Ahhoz is kell egy kicsike pénz, hogy valaki keressen egy kicsike pénzt – hangoztatta Bánfalvi István. − El kell utazni egy másik városba, ha ott van munka, de nem olcsó az utazás. Föl kell tudni öltözni a munkahelynek megfelelő ruhába, de a továbbtanuláshoz is valamennyi pénzre van szükség. Az emberek viselkedését megváltoztatná a LÉT-pénz. Elkezdődhetne a tervezés, megjelenhetne a jövőbe vetett hit a szegények életében is."

A robotizálás elveszi a munkát

Sosem látott mértékben gyorsul a robotizálás, az ipari és mezőgazdasági munkákból egyre jobban kiszorul az élőmunka. Jól példázza mindezt a dél-kínai Kanton város kormányzatának tavalyi döntése, amelynek értelmében, a gyárakban a drága élőmunka 80 százalékát 2020-ra robotokkal fogják kiváltani. Az egész civilizációnk kulcskérdése lesz hamarosan: a szolgáltatóiparba szoruló élőmunkát mikor akarják majd az olcsóbban működő robotokkal kiváltani?

Forrás: Világgazdaság

http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/van-e-realitasa-a-feltetel-nelkuli-jovedelemnek-459029