Miközben több ezer állástalant tartanak nyilván Magyarországon, a munkaadók egy része akut emberhiánnyal küzd. A Nemzetgazdasági Minisztérium A Magyar Időknek eljuttatott adataiból kiderül, hogy a szakképesítést nem igénylő szakmákban is igen nagy a betöltetlen állások száma.
Bár régiónként a gazdaság fejlettsége és az iparszerkezet miatt akadnak eltérések abban, hogy melyik az öt legkeresettebb hiányszakma, az idei első féléves adatok szerint már hét régióban okoz gondot a gépészmérnökhiány, csaknem minden régióban nehéz fémipari szakmára jelentkezőt találni, de látványosan megugrott a bolti eladók, pékek, szabók-varrók, kamionsofőrök iránti kereslet is. Sőt Közép-Magyarországon már az általános irodai adminisztrátori állások betöltése is tartósan gondot okoz a munkaadóknak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által lapunk megkeresésére megküldött adatokból.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a megyei munkaügyi központok, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minden év őszén reprezentatív felmérést végez a munkaerő-piaci igényekről, majd a következő év elején közzéteszi rövid távú prognózisát. A megkérdezett 10 ezer foglalkoztató válasza alapján dől el, hogy az adott évben melyek azok a munkahelyek, amelyeket tartósan nem tudnak betölteni. Ugyan az állami munkaügyi intézményrendszerhez bejelentett munkaerőigények a megváltozott álláskeresési és toborzási szokások miatt a valós álláspiacnak csak egy részét reprezentálják, a munkaerő-közvetítők, -kölcsönzők, sőt az online állásportálok elemzései is hasonló trendet jeleznek.
A tartósan betöltetlen állások többsége szakképzettséget igénylő foglalkozás, hónapról hónapra ezres nagyságrendben érkezik a szakképzettséget nem igénylő munkaerőigény is a megyei kirendeltségekhez. A legutóbbi 2015. augusztusi adatok szerint a hónapban beérkező 50 100 álláshelyből 32 900-hoz kértek támogatást is, és utóbbiból 20 500 valamilyen közfoglalkoztatási programhoz tartozott. Foglalkozások szerint vizsgálva az is érdekes, hogy a tíz leggyakrabban bejelentett foglalkozásra 14 165 embert kerestek a cégek.
A legnagyobb kereslet a takarító (2769), szemétgyűjtő és intézményi takarítói és kisegítők iránt mutatkozott (1216), de a top 5-be került az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (1591), az egyszerű ipari foglalkozású (1660), az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású (1382) is. Meglepő, de már utcaseprőkből is több mint ezres nagyságrendű igényt jelentettek a munkáltatók augusztusban. A képzettséget igénylő foglalkozások közül az általános irodai adminisztrátor (1159), gépösszeszerelő (1136), hivatalsegéd, kézbesítő (1120) és bolti eladó (1003) volt a legkeresettebb a tárgyidőszakban. Az adatok szerint 39 300 ember tudott volna elhelyezkedni ezekben a foglalkozásokban országszerte.
Az idei top 10 szakképzettséget nem igénylő foglalkozás 2012 óta túlnyomórészt minden évben szerepel a leggyakrabban bejelentettek között, ráadásul évente nő az e munkakörökre bejelentett kereslet: 2012-ben összesen 9605, 2013-ban már 15 261, tavaly 18 287 bejelentés érkezett országosan a munkaügyi kirendeltségekre. Az idén fél év alatt összejött 14 100.
Az adatok alakulásában annak is lehet szerepe, hogy a munkaügyi kirendeltségekhez sokszor nem a kvalifikált munkaerőigényt jelzik a cégek. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint egyre érezhetőbb tendencia az is, hogy mivel alig 14-15 ezer forint a különbség a minimálbér és a közfoglalkoztatásban elérhető kereset nettója között, ezért hiába magas még mindig munkanélküliség, sokan inkább a kevesebb kötöttséget jelentő közfoglalkoztatást választják, amely mellett számosan dolgoznak feketén is.
Forrás: Magyar Idők
