A közigazgatásban annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek. A tervezés most folyik, a kormány ősszel tekinti át a helyzetet, hogy a racionalizálás milyen irányba történjen meg – mondta a Világgazdaságnak a közszolgálatért felelős államtitkár. Tuzson Bence szerint nem igaz, hogy a kisebb településeken a polgármesteri hivatalok bezárására készülne a kabinet.

Hol tart a közigazgatás – állami, önkormányzati feladatok – átalakítása, átszervezése?

Ez egy hosszú folyamat, amelynek fő célja, hogy az állampolgár érdekei érvényesüljenek, de emellett tekintettel kell lennünk a közigazgatásban dolgozók érdekeire is, s szem előtt kell tartanunk, hogy

a korszerű közigazgatásnak az ország versenyképességének javítását is szolgálnia kell.

Hogyan?

A kormányablakok rendszerének kiépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével. Előbbiben fontos előrelépés történt: 297 kormányablakot nyitottunk, s a fejlesztéseket folytatjuk. Az ügyintézés ideje korábban 15 perc volt, most 12 perc, amit tovább kell csökkenteni, ezért egyfokúvá tesszük a közigazgatási eljárást, jogorvoslati lehetőségre pedig a közigazgatási bíróságokon lesz lehetőség.

Kaptak is kritikát érte, mondván, hogy az állam maga alá gyűri a bírákat, csorbul a függetlenségük.

Akik ezt mondják, boldog tudatlanságban szenvednek!

A köz­i­gaz­gatási felsőbíróság létre­ho­zása az állampolgárok jogvédelmének erősítését szolgálja. A közigazgatási bíráskodásnak nagy hagyománya van hazánkban, jól működött, amíg szét nem verték a szocializmusban. A polgári jogban egyenrangú felek mennek a bíróságra, a közigazgatásiban az állam hoz egy döntést, s ezt megtámadja valaki: egymással szemben az állam és a polgár áll. A bíróknak nagyon sok szakkérdésben kell megfelelő tudással rendelkezniük, s pontosan kell ismerniük a közigazgatás működését, ezért kiválasztásuk egyedi. Azt preferáljuk, hogy a közigazgatásban gyakorlatot szerzett személyek élvezzenek előnyt egy-egy ilyen pozíció betöltésében. De a bírók függetlensége nem csorbul, hiszen döntéseikben nem lehet befolyásolni őket.

Visszatérve a bürokráciára: van még mit lefaragni, nem gondolja?

A hogyan kérdésében sokat léptünk előre, de a mit kérdése még előttünk van, ezért áttekintjük mind a 2200 ügytípust, amelyet ki lehet vezetni, azt megszüntetjük.

Teljesen felesleges olyan adatokat szolgáltatniuk az embereknek, vállalkozóknak, amelyekkel az állam nem kezd semmit.

Ilyen a vállalkozói engedélyek kérdése: érthetetlen, ha valaki céget alapít, miért kell kanyarognia a bürokratikus útvesztőkben, miért nem lehet például csak adószámot kérnie, az alapításhoz kapcsolódó többi ügye pedig önjáró módon, magától elintéződne.

A kormányfő június végén azt mondta, hogy a magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. Ahogy fogalmazott: „Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni e színvonalra.” Azért ez kritika is, nem?

Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa.

Ezt a filozófiát a teljes államigazgatásban kötelezővé kell tennünk. A magyar kormány 2010 után megkezdte a közigazgatás átszervezését, hogy az korszerű legyen. Ez lépcsőfokokból áll, az első fok a területi közigazgatás átszervezése volt, a központié még előttünk áll, s ennek eleme a racionalizálás. Azt is látni kell, hogy ez nem statikus állapot, hanem az új kihívások miatt folyamatos változás.

Ön racionalizálásról beszél. A gyáriparosok szövetségének alelnöke és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, s így csökkenteni a versenyszféra munkaerőhiányát. Van ilyen terv?

A cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk.

A világ változik. A korszerű informatikának, a digitalizációnak a közigazgatásban is jelen kell lennie, mert ez nemcsak a jövő, de már a jelen, s ez az emberek és a gazdaság érdeke is. Ez akár változást is hozhat majd a létszámban, ugyanakkor lesznek olyan területek, ahol – ha például egy település lakóinak száma nő – a közigazgatásban, közszférában dolgozók számát is növelni kell. Nem akarok számháborúzni, hiszen alapszabály és -igazság: annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek. A tervezés most zajlik, a kormány ősszel tekinti át a helyzetet, hogy a racionalizálás milyen irányba történjen meg.

Lesznek elbocsátások?

A munkavállalók 18 százaléka dolgozik a közszférában,

ez Nyugat-Európában 10 százalék, ami azért elgondolkodtató. De amikor az állam hatékony működéséről beszélünk, elsősorban nem leépítésekben kell gondolkodni, hanem meg kell találni azt a receptet, amely a leghatékonyabb eredményt hozza. Gyakran éri kritika a kormányzatot, hogy a minisztériumokban, illetve a háttérintézményeknél, állami cégeknél többen dolgoznak mint korábban… Összességében kell nézni a számokat, s úgy nem igazak a vádak. Látni kell azt is, hogy az adatokat nem lehet összevetni, mivel számos feladat állami hatáskörbe került, így emiatt nagyobb a létszám.

Például?

A közszolgáltató vállalatok nagy része magánból lett állami.

Mit gondol, a közigazgatásban a gazdasági szervezetek javaslata miért ütközik olyan mértékű ellenállásba, holott a versenyszférában jóval többet lehet keresni?

Nem hiszem, hogy ez valós ellenállás, racionális vélemény, hanem inkább politikai. Hiszen már most is sokan vannak, akik a közigazgatásban szerzett tapasztalataikat a versenyszférában kamatoztatják. De a cél az, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon!

Vagyis a közigazgatással maximálisan elégedettek legyenek a polgárok, és az ott dolgozók is megbecsültnek érezzék magukat.

Ha magas szintű munkát követelnek, akkor azt anyagilag is honorálni illik. Mikor lesz bérrendezés?

Több szintje van a bérrendezésnek: a járási, megyei hivatalokban már történt egy nagyarányú bérrendezés, de a központi közigazgatás területén ez még ránk vár. A jövő évi költségvetésben van rá keret, de konkrét döntés még nincs, mert előbb átfogó képet kell kapnunk a jelenlegi helyzetről, hogy hányan dolgoznak a központi közigazgatásban és a mostani feladatokhoz hány ember kell feltétlenül. A bérstruktúra is át fog alakulni, bértömeg gazdálkodásra akarunk átállni, szemben a mostani merev rendszerrel. Ha ugyanis a versenyszférából akarunk megszerezni embereket a közigazgatásnak, akkor versenyképes béreket kell kínálnunk.

Igaz az, hogy a kormány a kisebb településeken megszüntetné ma polgármesteri hivatalokat?

Nincs ilyen terv! Gondoljon csak arra, hogy az Orbán-kormány durván 1300 milliárd forintból konszolidálta az önkormányzatokat, nem pedig ellehetetlenítette. A jövőben a kis településeket meg szeretnénk erősíteni, ezt a célt szolgálja a vidék esetében tervezett, megemelt családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a most készülő Magyar falvak program is.

Forrás: Világgazdaság

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció