Az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult a közfoglalkoztatottak elhelyezkedése a versenyszférában – tudta meg lapunk az érdekképviseletektől. A foglalkoztatókat a munkaerőhiány ösztönzi a közmunkások felvételére, képzésükre, a dolgozókat pedig a jóval magasabb minimálbér motiválja, amivel jelentősen magasabb jövedelemre tehetnek szert. Így a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, a jelenlegi 140-160 ezer fős átlagos létszámból nagyjából 30-40 ezer ember integrálható még az elsődleges munkaerőpiacon – írja a Magyar Idők.

 Rohamosan csökken a közfoglalkoztatottak száma, 2018 első öt hónapjában átlagosan 150 ezren dolgoztak az átmeneti foglalkoztatási formában.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben nagyjából százezer főt vettek fel a cégek a versenyszférába, olyanokat, akik így kikerültek a közmunkaprogramokból. Ellentétben a korábbi tendenciákkal, 2016 előtt ugyanis nem szívesen alkalmaztak a vállalkozások közmunkásokat.

– Mára megváltozott a vállalkozások hozzáállása a közfoglalkoztatottakhoz, mivel a versenyszféra egyre kevésbé tud válogatni a munkavállalók között, így kiemelten figyelnek a közmunkásokra is – hangsúlyozta a Magyar Idők kérdésére Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: a közfoglalkoztatottak nagy része képzetlen, ezért a cégeknek nagyobb hangsúlyt kell fordíta­niuk a képzésükre, betanításukra, ez nélkülözhetetlen feladat.

A tendenciák azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, mivel a másodlagos munkaerőpiacon sokkal inkább jellemző az alulképzettség, valamint a dolgozók munkakultúrája sok esetben nem felel meg az elvárásoknak.

Rolek Ferenc hozzátette: a közmunkások is szívesebben helyezkednek el, mivel a korábbi munkaadói kéréseknek megfelelően 2018-ra már jelentős eltérés van a közfoglalkoztatotti keresetek és a minimálbér között, ami ösztönzőleg hat.

 Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke szerint is a versenyszférában elérhető jóval magasabb fizetések ösztönzik a közmunkásokat. Kiemelte: nemcsak minimálbérért, hanem ennél magasabb összegért is sokan el tudnak helyezkedni a cégeknél.

Mivel a nyugati országrészben alig van közmunkás, így az elsődleges munkaerő­piac leginkább az északkeleti országrészben tudja felszívni őket.

Az érdekképviseleti vezető felidézte, hogy már tavaly ősszel is nagy volt az érdeklődés, de idén tavasszal még inkább megnőtt a közmunkások munkavállalási szándéka, olyannyira, hogy a jelentkezők már szakszervezeti segítséget is kapnak. Az MTSZSZ felkarolta a közmunkásokat, segíti őket az önéletrajzok, álláspályázatok megírásában, a szükséges dokumentumok begyűjtésében.

Buzásné Putz Erzsébet szerint is vegyes a kép, habár az álláspályázatokra jellemzően mindenkit behívnak,

sok embert az alacsony iskolázottsága miatt végül mégsem vesznek fel az adott munkára.

Nemcsak a versenyszférában, hanem az állami cégeknél is könnyebb elhelyezkedniük a közmunkásoknak. A MÁV korábban is alkalmazta őket, ugyanakkor ma már akit lehet, elküldenek képzésre a szakemberhiány csökkentése érdekében – tette hozzá az elnök.

A Belügyminisztérium adatai szerint májusban átlagosan kevesebb mint 146 ezer fő dolgozott a közfoglalkoztatásban. Az északkeleti országrészben érinti a legtöbbeket a foglalkoztatási forma, miközben a nyugat-dunántúli megyékben szinte teljesen eltűntek.

A közmunkások jelentős része, nagyjából 84 ezer ember csak a nyolc általánost végezte el, vagy még azt sem.

Az arányok az elmúlt években eltolódtak, a magasabb képzettségűeknek sikerült eddig leginkább elhelyezkedniük.

Néhány területen ugyanakkor még mindig az országos átlag felett alakul a munkanélküliség, emellett bizonyos önkormányzatok sem könnyítik a közmunkások elhelyezkedését, de ezek elszigetelt jelenségek, országos átlagban rendkívül kedvező a tendencia. A kormány 2020-ig tervezte 150 ezer főre csökkenteni a közmunkások létszámát, ez a cél pedig már most teljesülni látszik.

Forrás: Magyar Idők