Világviszonylatban a fejlett országokban sokkal kevesebb gyerek születik. Európán belül viszont nem a fejlettség számít, hanem ott van több gyermek, ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak – írja a Defacto blog.

A választások után a kormány a termékenység növelését tűzte ki fő célként, a népességfogyás megállításának érdekében. Termékenység alatt azt értjük, hogy átlagosan hány szülés jut az adott országban egy szülőképes korú nőre. Ha a ki- és bevándorlástól eltekintünk, egy ország népességének fennmaradását legalább 2,1-es ráta biztosítja. Az alacsony termékenység nem egyszerűen csak népességcsökkenést okoz, hanem a népesség elöregedéséhez vezet, így kevés dolgozó korú ember lát el egyre több időset, ami a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. Utánanézünk, hogy mely tényezők befolyásolják a termékenységet.

Mivel a családok méretét az adott ország kultúrája és vallása is befolyásolja, ezért ebben a bejegyzésben a keresztény többségű országokat vizsgáljuk. Az első ábránkon a világ összes ilyen országát egy-egy pont jelzi. Ezen belül az európai országokat háromszögekkel jelöltük. A függőleges tengelyen a termékenység látható, a vízszintes tengelyen az adott ország gazdasági fejlettsége.

A részletes adatok itt érhetőek el.

Jól látható, hogy az ábra baloldalán - a legszegényebb országokban - sok a gyerek, a termékenység 4 és 6 között van. Eközben az ábra jobboldalán - a legfejlettebb országokban - alacsony a termékenység, sőt a bűvös 2,1-es számot sem éri el. Ha viszont az európai országokat jelző háromszögekre koncentrálunk, azt látjuk, hogy mindenhol alacsony a termékenység és ez nem nagyon függ az adott ország fejlettségétől.  

Akkor mitől függ, hogy egy európai országokban több vagy kevesebb a gyerek? A második ábránkon a keresztény többségű európai országokat egy-egy pötty jelzi, mellettük az ország kódja. A függőleges tengelyen továbbra is a termékenység látható, viszont a vízszintes tengely most azt mutatja, hogy a munkaképes korú nők hány százaléka aktív a munkapiacon, azaz dolgozik vagy keres munkát. Ebbe itthon a GYES/GYED-en lévő anyák nem számítanak bele, hacsak nem dolgoznak (kivéve a TGYÁS alatt).

Az utóbbi évtizedek fejleménye az, hogy a fejlett országokban ott a magasabb a termékenység, ahol több nő dolgozik. Az ábrán jól látható, hogy azokban az országokban, ahol a termékenység az itthoni 1,45-nél magasabb (azaz az ábrán Magyarország felett helyezkednek el), ott a nők aktivitása általában az itthoni 48 százaléknál magasabb (azaz az ábrán Magyarországtól jobbra helyezkednek el). Franciaországban és az északi országokban például viszonylag magas a nők aktivitása és a termékenység is. Míg Olaszországban - számos más déli országhoz hasonlóan - nagyon alacsony a nők aktivitása és egyben a termékenység is.

Miért van ekkora különbség a északi és a déli országok között? Valószínűleg azért, mert a skandináv országok erősen támogatják az anyákat a távollétük alatt és a munkapiacra való visszatérésben,  jó a bölcsődei lefedettség, illetve - ahogy egy korábbi Defactoban megírtuk - az apák jobban kiveszik a részüket a házimunkából. A déli országokban ennek ellenkezője a helyzet és a társadalom kevésbé támogatja az anyákat abban, hogy dolgozzanak. Ez hozzájárul ahhoz, hogy délen a gyermekes családok jövedelme alacsonyabb és az állásukat féltő nők kevésbé mernek gyermeket vállalni.

Bár a családpolitika hatékonysága jelentősen függ az adott ország intézményi és kulturális környezetétől, a fenti adatok alapján úgy tűnik, hogy a nők munkapiaci lehetőségei nagyon fontosak. A Defacto szerint az állam leginkább azzal tudja támogatni a gyermekvállalást, ha segíti az anyákat, hogy tudjanak gyermekek mellett is dolgozni, ha szeretnének. Ha olyan bőkezű, rugalmas juttatásokat nyújt, amelyek támogatják a gyors visszatérést a munka világába. Ha elérhetővé teszi számukra a színvonalas bölcsődei ellátást, és ha segíti a részmunkaidős és egyéb rugalmas munkaformák terjedését. És ami talán még ennél is fontosabb, van valami ami rajtunk múlik: ha nem ítélünk meg egy anyát, ha kisgyerek mellett vissza akar menni dolgozni, meg persze az ellenkezőjéért sem.

Forrás: Defacto blog

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció