Kevés hazai kutatás foglalkozik az apákkal, holott szerepük fontos a gyermekvállalási döntésekben is – hangzott el egy minapi konferencián. Nem véletlen, hogy a készülő nemzeti konzultációban a kormány a férfiakat is megkérdezi arról, milyen kihívásokat élnek meg az otthonteremtéskor, a munka és a család egyensúlyának kialakításakor – olvasható a Magyar Időkben.

Magyarországon az elmúlt nyolc évben nagy hangsúly helyeződik a családpolitikára, ennek is köszönhető, hogy a teljes termékenységi arányszám – ami azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban – a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, s ez több mint 20 százalékos emelkedést jelent.

Hazánkban már legalább 35 éve tart a népességfogyás, de egész Európában nincs olyan ország a kontinensen, ahol a gyermekvállalási kedv elegendő lenne a népességszám megtartásához.

A készülő nemzeti konzultációban a kormány a férfiakat is megkérdezi arról, milyen kihívásokat élnek meg az otthonteremtéskor, a munka és a család egyensúlyának kialakításakor.

A válaszok iránymutatásul szolgálnak ahhoz, hogy érdemes-e változtatni a családtámogatási rendszeren, vagy visszaigazolódik az, hogy jó a modell, amelyet alkalmaznak.

A családtámogatásokkal kapcsolatban tervezett nemzeti konzultá­cióban a családalapításról, a gyermekvállalásról, a gyermeknevelés területeiről lesz szó, a döntések előkészítésébe szeretnék bevonni az érintetteket, így a férfiakat is.

A napokban Tisztelet az édesapáknak címmel, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Népesedési Kerekasztal szervezésében tartott rendezvényen több szakértő felszólaló is foglalkozott a férfiak gyermekvállalásban betöltött szerepével.

Nem mindegy, hogy milyen férfi- és apakép uralkodik a társadalomban. A stabil párkapcsolatok felbomlása miatt a felnövekvő gyermekek egynegyede Magyarországon folyamatos apahiányban él

jelentette ki Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az apák szerepéről szóló felméréseket ismertetve.

Szavai szerint az apákkal szembeni kettős elvárás – tartsák el a családjukat, de legyenek jelen is a gyerek életében – erősen tartja magát, sőt az elmúlt években még tovább erősödött a „kenyérkereső-szerep”.

– Azzal együtt, hogy Magyarországon a kétkeresős modell a jellemző, egy felmérés szerint a megkérdezettek 80 százaléka azt mondja, hogy egy férfinak el kell tudnia tartani a családját, az emberek több mint 40 százaléka pedig azt gondolná ideá­lisnak, ha a nők otthon maradhatnának a gyerekekkel az iskola megkezdéséig.

Az elmúlt öt évben tehát erősödött a hagyományos apakép, a kenyérkereső férfi ideálja, a válság a kenyérkereső apa iránti elvárást növelte meg – ismertette a szakember.

Az előadásból kiderült, hogy a „hagyományos apa” nem végez háztartási munkát, a „modern, résztvevő apa” pedig villamoson viszi és pelenkázza is gyermekét.

– Sok feladunk van még a tudatformálásban, hiszen a nemzetközi vizsgálatok szerint még mindig sokan nem tekintik férfiasnak, ha valaki a nevelésben „részt vevő”, családcentrikus apa, a válaszadók nagy része szerint pedig egy férfi nevetségessé válik, ha megtudják róla, hogy ő pelenkázza a gyermekét, mosolyog rá és meg is öleli – sorolta a szakember.

A minapi konferencia témái között az is szerepelt, hogy milyen az apák megjelenítése a médiában. – Az a holly­woodi apakép félrevezető, mely szerint amikor a hölgy várandósági tesztje pozitív, kétségbeesik, végighívja a barátnőit, s fél megmondani az apának, nehogy sokkot kapjon.

Végül közli a „rettenetes” hírt, s a férfi útja a kocsmába vezet, ahol a sárga földig leissza magát – elevenítette fel a hamis képet Léder László pszichológus, az Apaakadémia vezetője. Mint mondta, nem szabad lebecsülni a média hatását, hiszen már a televízió korában is a készülék volt a harmadik családtag, így a mai fiatalok is jelentős mértékben a film, a közösségi média, az internet hatása alatt élik életüket.

– Ezzel szemben a mért eredmények mást mutatnak. Egy európai uniós, párkapcsolati elkötelezettség előtt álló huszonéves férfiak körében skandináv és 2013-as magyar minta alapján végzett felmérés szerint többen terveznek közülük gyermeket, mint a hölgyek.

Egy 2010-es brit anyasági vizsgálat eredményeit értékelve 2013-ban két kutató azt publikálta, hogy a férfiak nyolcvan százaléka elégedettséget, óriási örömöt érez, mikor megtudja, hogy várandós a párja. Ötven százalék felett van azok száma, akik a várandósági tesztnél ott vannak, közel száz százalékuk részt vesz az ultrahangvizsgálaton, 75 százalékuk pedig szülési vagy szülői szabadságra megy Nagy-Britanniában – ismertette a felmérések eredményeit Léder László.

Előadásából kiderült, hogy bár egy angol professzor mondásával élve

az elképzelés, hogy a családtervezés kizárólag a nők dolga, egyszerűen idejétmúlt

ugyanakkor a családtervezési, gyermekvállalási, szülésre felkészítő programok még a skandináv országokban és Nagy-Britanniában sem igazán érik el a férfiakat.

– Svédországban, ahol 1950-től vannak az apák számára születésfelkészítő tanfolyamok, egy 2006-os vizsgálat szerint az érintettek nem érzik magukat megszólítva a rendezvényeken.

Ugyanakkor Svédország jó példával szolgál, mert ott büntetés jár azért, ha az apák nem veszik ki a szülői szabadságukat. Mégse könnyű a terep, mert csak harminc százalék él a speciális szabadság lehetőségével

fogalmazott a szakember.

Léder László szerint idehaza fontos lenne megvizsgálni az apák szerepét az első és második gyermek megszületésében. A kisgyermekes apáknál, családoknál a munka és a magánélet egyensúlyának vizsgálata is kívánatos, de az is kérdés, hogy idehaza a szülészeti felkészítő programokba mennyire tudták bevonni az apákat.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a minapi rendezvényen hangsúlyozta: a kormány is igyekszik elismerni az apákat azzal, hogy a családtámogatások egésze számukra is elérhető: mehetnek gyedre, gyesre, igényelhetik a gyed extrát és a családi adókedvezményt, és ma már mindkét szülő igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot is, amire korábban csak az egyik szülőnek nyílt lehetősége.

Szerinte az apák támogatásának egyik lépése a munkahelyteremtés, hogy el tudják tartani a családjukat.

Ezzel kapcsolatban az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a férfiak munkanélküliségi rátája a 2010-es 11,6 százalékról 2017-re 3,8 százalékra csökkent, és jövőre tovább nő a kétgyerekeseknek járó családi adókedvezmény, ami 2019-ben már havi 40 ezer forintra emelkedik.

Fűrész Tünde, a KINCS megbízott elnöke emlékeztetett, Kopp Mária egyik jelmondata a „Pelenkázz, tovább élsz!” volt, mivel több kutatásában is kimutatta, hogy a gyerekvállalás egészségvédő faktor, különösen a férfiaknál.

Székely András, a Népesedési Kerekasztal vezetője arról beszélt, hogy sokszor úgy tűnik, mintha a család csak az anyák felelőssége lenne, ezért minél szélesebb körben kell beszélni arról, hogy mennyire jó édesapának lenni.

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon