2002 óta június 12-én tartják a gyermekmunka elleni világnapot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére – írja a Mérce.

Az ILO minden, a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő gyereket gyerekmunkásként tart számon, illetve 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást is gyermekmunkának tekinti – és mint ilyet, a fiatalok életesélyeit és jövőbeni munkavállalását tekintve is károsnak minősíti.

Pozitív tendenciákról ugyan beszélhetünk, hiszen az ILO adatai szerint 2000 és 2016 között 94 millióval csökkent a gyermekmunkások száma világszerte, de még így is

több mint 150 millió gyerek végez valamilyen munkát, közülük 72 millióan – vagyis csaknem a felük! – nehéz fizikai munkát.

Az idei évben az ILO épp ezért a nehéz fizikai munkát végző gyerekek veszélyeztetettségét helyezte fókuszba.

A szervezet kiemelte, hogy

a nehéz fizikai munkát végző gyerekek túlnyomó többsége bányákban, gyárakban, a mezőgazdaságban dolgozik, túlontúl hosszú munkaidőben, gyakran mérgező vegyi anyagok között. A munkavégzés sokuk számára életre szóló fizikai és lelki megterhelést is jelent, emellett nem ritkán az életük is veszélyben van munkavégzésük során.

További súlyos probléma, hogy azok a gyerekek,

akik munkára kényszerülnek, jellemzően kimaradnak az oktatásból, megfosztják őket a játék lehetőségétől (vagyis hogy gyerekek legyenek), emellett a kutatások szerint az alapvető táplálkozási és egészségügyi igényeiket is elhanyagolják.

Külön fontos kiemelni, hogy az ILO szerint bár a veszélyes körülmények közt dolgozó gyerekek száma az utóbbi években csökkent, viszont ez csak az idősebb korosztályra vonatkozik. 2012 és 2016 között az 5-11 éves gyerekmunkások száma nem csökkent semmivel, a legfiatalabb gyerekek száma pedig egyenesen nőtt, ami a szervezet szerint elfogadhatatlan.

Az új globális fenntartható fejlődési keretrendszer (2030 Agenda for sustainable development) is sürgeti a gyerekmunka felszámolását világszerte,

a kitűzött cél az, hogy 2025-re megszűnjön a gyerekmunka minden formája világszerte.

Ha be akarjuk tartani a gyerekeknek tett ünnepélyes ígéreteinket, akkor egyszer és mindenkorra megálljt kell parancsolnunk a gyerekmunkának, és meg kell akadályoznunk, hogy gyerekeket foglalkoztassanak, különösen a mezőgazdaságban, akik közül nem egy 6, 7 vagy 8 éves

– áll az ILO idei állásfoglalásában.

Magyarországon egyébként 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés a gyermekfoglalkoztatást. Jelenleg csak a 16. életévét betöltött személy lehet munkavállaló hazánkban, emellett 15 éves kortól a törvényi keretek között lehet szünidőben diákmunkásokat foglalkoztatni. A diákmunkások nem túlórázhatnak, illetve veszélyes munkakörökben és éjszakai műszakban sem dolgozhatnak.

Forrás: Mérce

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció