Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága – írja az Index.

A 18:5 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák „újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára”. Szintén bírálatot fogalmaztak meg amiatt, hogy nagyon kevés nő van döntéshozói pozícióban Magyarországon. Külön kiemelték, hogy a parlamenti képviselőknek csak a tizede nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

Az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága, a FEMM kedden szavazta meg a véleményét a témáról, a dokumentumot keresztény-konzervatív támogatással fogadták el. Mindez már az EP magyar különjelentéséhez kapcsolódik, mely alapján elvileg kezdeményezhetik Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt. Erről az Európai Parlament várhatóan majd júniusban szavaz. Ez az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén végső soron akár az ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, a gyakorlatban azonban erre nem sok esély van, hiszen ehhez az összes többi tagállam egyhangú támogatására lenne szükség, ami Varsó miatt gyakorlatilag kizárt.

Az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának a most megszavazott véleménye meglehetősen általános szinten marad: a képviselők sajnálatukat fejezték ki, hogy Magyarország szerintük folyamatosan távolodik a női egyenjogúságtól, pedig az az európai alapértékek kulcsfontosságú részét képezi.

Az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai

– áll a dokumentumban az MTI szerint.

A FEMM aggodalmát fejezték ki azon „retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet”, valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt is.

A szövegben hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetését, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.

A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, s elismerte a roma nők helyzetének elősegítése céljával indított programokat. Ennek ellenére leszögezték: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Féligazságok, csúsztatások

Féligazságokkal és csúsztatásokkal van teli a szöveg, ezért elfogadhatatlan, nyilatkozta a Magyar Időknek a szakbizottság véleményéről Járóka Lívia, az Európai Parlament egyik alelnöke, a FEMM póttagja.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint aláássa az EP pártatlanságát a FEMM magyarországi helyzetről szóló véleménye, amely tele van rémhírekkel, féligazságokkal, csúsztatásokkal, félremagyarázásokkal és helyenként hazugságokkal, viszont egyetlen olyan intézkedést, előrelépést sem említ meg, amely jó példaként szolgálna.

A politikus felháborítónak tartja, hogy a német szociáldemokrata párti Maria Noichl nevével fémjelzett jelentésben a családnak a magyar alaptörvényben is rögzített fogalmát szűknek, illetve elavultnak tartják, de szavai szerint azt sem indokolja semmi, hogy a különvéleményben kiemelik a nők elleni erőszakot, és arra hivatkozva az isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálására szólítják fel Magyarországot, mintha nálunk több erőszak érné a nőket az uniós átlagnál.

„Több roma szervezet szakértőjével is egyeztettem, és ez alapján kijelenthetem, hogy a dokumentum azon állítása is megalapozatlan, hogy a cigány nőknek az orvosi ellátáshoz való joga csorbulna”

- fogalmazott Járóka Lívia, hozzátéve: a dokumentumnak az a pontja, amely szerint a migráns nők orvosi ellátáshoz való joga sérül Magyarországon, egyenesen képtelenség, mert a bevándorlóknak pusztán a státuszuk alapján semmilyen egészségügyi szolgáltatásra nincs jogosultságuk, leszámítva a sürgősségi beavatkozásokat.

Az abortusz tekintetében a többi uniós tagállamban hasonló a helyzet, mint Magyarországon, a jelentésben mégis ósdinak bélyegzik a terhességmegszakításhoz való hozzáállásunkat – mondta Járóka Lívia.

A képviselő több olyan javaslatot is benyújtott, amely ellenpéldákat hoz fel, megemlítve a pozitív intézkedéseket. „A mi álláspontunkat támogatja Anna Záborská szlovákiai képviselő, aki az Európai Néppárt részéről a vélemény árnyék-jelentéstevője. Ő is módosító javaslatokat adott be, és hasonlóképpen jártak el a csehek is” – közölte Járóka Lívia.

A Fidesznek csak szégyenkezni van oka nőjogi ügyekben

Nagy többséggel, keresztény-konzervatív támogatással fogadta el az állásfoglalást a szakbizottság – mutatott rá Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő. „A dokumentum kapcsán a Fidesztől érvelés helyett ezúttal is csak súlytalan kekeckedésre futotta, pedig a kormánypártiaknak leginkább csak szégyenkezni van okuk nőjogi kérdésekben” – jelentette ki.

„A Fidesz gátolja ugyanis évek óta, hogy Magyarország ratifikálja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményt. Az Európai Parlamentben csak az elmúlt időszakban több olyan, a nők helyzetét vizsgáló jelentés volt, amelyek elfogadásánál a fideszes képviselők tartózkodtak, sőt némelyikük ellene is voksolt – fejtette ki a képviselő. –  Miközben otthon a családanyák, a nők jogainak állítólagos támogatójaként lépnek fel, aközben minden létező fórumon – szépen sunyiban – ellene szavaznak.”

Ezután felsorolt több olyan nemzetközi intézményben készült jelentést, amelyet a Fidesz nem támogatott. „Tartózkodtak annál az Arena-jelentésnél, amely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémáival foglalkozott. Tartózkodtak annál a Kuneva-jelentésnél, amely a súlyosan kiszolgáltatott női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozott. Tartózkodtak annál a Tanácsi határozatnál is, amely sürgette a nők elleni erőszakkal szembeni tagországi fellépést. De tartózkodtak legutóbb az ENSZ nőjogi jelentésével kapcsolatos parlamenti szavazáson is, pedig tehettek volna a nemek közötti bérszakadék csökkentéséért, illetve a vidéken élő nők infrastrukturális, ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentéséért” – listázta Ujhelyi István, végezetül pedig megjegyezte, hogy habár Orbán Viktor miniszterelnök „átfogó megállapodást” akar kötni a magyar nőkkel, egyelőre az is elég lenne, ha végre egyszer kiállnának a magyar nők érdekeiért és jogaiért.

Forrás: Index

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció