Az Eurostat 2017-es adatai és a Portfolio friss becslései alapján tavaly már több mint 610 ezer magyar állampolgár élhetett az Európai Unióban más tagállamaiban, ez a szám mintegy 25 ezerrel magasabb, mint 2016-ban. A számok azt mutatják, hogy lassult a nettó kivándorlás, de nincs szó a folyamat megfordulásáról. Ráadásul a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a fiatal, munkaképes korú népesség megy el Nyugat-Európába dolgozni.

 Tavaly sem állt le az elvándorlás

Tavaly a Portfolio egész cikksorozatot szentelt a magyarok kivándorlásának az Európai Unió országaiba, a friss 2017-es adatokból az derül ki, hogy tovább nőtt a Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok száma. Mostanra szinte minden tagállam közzétette a friss adatait, melyeket az Eurostat összegzett, de a fontosabb célországokat igyekeztünk az eredeti forrásból összegyűjteni:

Az ábrára csak a magyarok fontosabb célországait tettük fel a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, de a kisebb uniós tagországokban is él pár száz magyar. A szomszédos országokat a tavalyihoz hasonlóan kivettük a vizsgálatból, az ugyanis félrevezető lett volna, mivel Szlovákia vagy Románia esetében nem kivándorlásról beszélhetünk.

Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak az előző év adataihoz néhány fontosabb célország esetében:

A fontosabb megállapítások:

• A britek továbbra is irreálisan alacsony számot jelentenek le az Eurostat felé, így ott ismét a saját 250 ezres becslésünket vettük alapul.
• A hivatalos brit adat érdekessége, hogy a 2016-os 83 400 után tavaly több mint 96 ezer magyar állampolgárt regisztráltak, ami az egyik legnagyobb ütemű növekedés. Mi ezt még mindig alulbecsültnek tartjuk, de a tendencia érdekes.
• Tavaly már Németországban is átlépte a 200 ezret az ott élő magyar állampolgárok száma, ez majdnem 15 ezres növekedést jelentett 2016-hoz képest.
• Nőtt a magyarok száma a harmadik legfontosabb célországban, Ausztriában is.
• A vizsgált 22 tagállam közül csak négyben (Bulgária, Észtország, Görögország, Franciaország) csökkent a magyarok száma, három esetben (Lettország, Olaszország, Egyesült Királyság) stagnálással számolunk, miközben a többi tagállamban nőtt a magyarok száma.

Érdekesség, hogy tavaly nem a legfontosabb célországokba nőtt a legnagyobb mértékben a kivándorlási kedv. (Lásd alábbi ábránkon.) Bár Litvániában vagy Lengyelországban viszonylag kevés magyar él, így a százalékos elmozdulások is nagyobak lehetnek, de az mindenképpen érdekes, hogy Csehországban majdnem ezerrel több magyar regisztráltak, mint 2016-ban. Ez nem csak százalékosan kiemelkedő, több mint 30 százalékos növekedés, de számbelileg is csak Németország és Ausztria előzte meg a cseheket.

Akkor ez most sok vagy kevés?

Persze a friss statisztika megjelenésekor a legfontosabb kérdés mindig az, hogy a növekedés soknak vagy kevésnek számít, illetve milyen tendenciát látunk. Ha szigorúan a számokat nézzük, akkor a 25 ezres nettó elvándorlás (ennyivel többen mentek el, mint ahányan hazajöttek) még mindig sok, de igyekeztünk egy többéves idősort készíteni. Ábráinkon az egyszerűség kedvéért csak a három legfontosabb célországot (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria) tüntettük fel, mivel ezek több mint 80%-át lefedik az EU-ban élő magyaroknak. Az első ábrán az Egyesült Királyságban élő magyarok számát megpróbáltuk megbecsülni 2010-től folyamatosan minden évben.

Jól látszik az emelkedés mindegyik országban, vagyis egyik fontos célországban sem mondható el, hogy már visszafordult volna a trend és csökkenne az ott élő magyarok száma. A másodikon azt feltételeztük, hogy a brit statisztikusok is helytálló számokat közölnek, itt a másik két országnál változatlan az adat:

A második grafikonra csak azért volt szükség, hogy lássuk, a tendencia a hivatalos statisztikában is emelkedést mutat a szigetországban élő magyarok számát illetően. Persze mi továbbra is az első grafikont tartjuk reálisabbnak, azt gondoljuk, hogy a 250 ezres szám közelebb lehet a valósághoz. De azt még mindig nem válaszoltuk meg, csökken-e a kivándorlás üteme, ezzel kapcsolatban szintén a három fő célország adatait vettük alapul:

Jól látható, hogy tavaly jelentősen visszaesett a nettó elvándorlás üteme a három legfontosabb célországba, bár ebben az a feltétételezésünk szerepel, hogy az Egyesült Királyságban 250 ezernél stagnált a magyar állampolgárok száma. De még ha azt vesszük alapul, hogy ott is nőtt 10-15 ezerrel a szám, akkor is érezhető a csökkenés a korábbi évi 50 ezres nettó elvándorláshoz képest. (A közelgő Brexit egyébként inkább óvatosabbá tehette a kiköltözést fontolgatókat, a hivatalos statisztikában látható emelkedésben talán inkább a felerősödő regisztrációs hajlandóság hatása látszódhat.) Arra nincsenek megbízható adatok, hogy a nettó elvándorlás csökkenése minek köszönhető, a kevesebb kivándorlónak, vagy az intenzívebb visszavándorlásnak, valószínűleg mindkettő szerepet játszhatott benne.

 Sajnos még mindig a fiatalok mennek el

A korábbi években már megszokott volt, hogy elsősorban a fiatal, munkaképes korú és családot alapítani tervező korosztály vándorolt el Magyarországról, ebben nem történt komoly változás 2017-ben sem. Németországban még mindig a magyarok mintegy kétharmada férfi, az ottani több mint 200 ezres populáció átlagéletkora pedig 36,5 év volt, ami kismértékű emelkedést jelentett a 2016-os 36,3 évhez képest.

A visszavándorlásról a németeknél sincsenek részletes adatok, de az árulkodó, hogy tavaly több mint 45 ezer magyar jelent meg a statisztikában, közülük 34 555-en első alkalommal, kilencezren meghosszabbították tartózkodásukat, 1560 magyar állampolgár pedig már ott született. Ez a szám 2016-ban még 1610 volt, vagyis gyakorlatilag stagnált az elmúlt évben. Ezzel párhuzamosan kicsit több mint 30 ezren tűntek el a német statisztikából.

A némethez hasonló folyamatok jellemzők a többi országra is: elsősorban a fiatalok vándorolnak el, és az átlagosnál nagyobb a foglalkoztatottságuk, nagyjából 80 százalékban dolgoznak is, hiszen elsősorban azok mennek el az országból, akik munkát akarnak vállalni.

 Forrás: Portfolio