Több ezren érdeklődtek, de eddig csak ötszáz család kérte a családi csődvédelmet – hangzott el a kereszténydemokraták tegnapi tájékoztatóján. Bár megkérdeztük, azt nem közölte a jelen lévő miniszteri biztos, hányan jutottak el a szerződéskötésig; viszont hangsúlyozta, hosszadalmas a folyamat, mert a kérelmezőnek a hitelezővel is egyeztetnie kell – írja az mno.hu.

A családi csődvédelmet kérők ugrásszerű emelkedésére számítunk október 15. után, amikor újraindulnak a végrehajtások – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter arról is beszélt, hogy a szeptember elsején megnyílt lehetőség iránt mostanáig több ezren érdeklődtek a szolgálatnál, s eddig mintegy félezer kérelmező űrlapot töltöttek ki azok a családok, amelyek kezdeményezték az eljárást.

A hónap elején indult családi csődvédelmet az az adós kérheti, akinek tartozása 2 és 60 millió forint közé esik, összege a család vagyonánál nagyobb, de nem haladja meg annak dupláját. További feltétel, hogy a visszafizetési határidő legalább három hónapja lejárt, és az adós legkevesebb félmillió forint törlesztésével maradt el.

Van esély az anyagi gondok rendezésére

A folyamatban lévő végrehajtást felfüggesztik az eljárás megindításakor, s új végrehajtást sem lehet indítani annak ideje alatt. A hitelezők csak az adósságrendezési egyezségben lefektettek szerint érvényesíthetik követelésüket. Vagyis a jelzálogjogot az öt évig tartó eljárás ideje alatt nem lehet érvényesíteni. Így van esély arra, hogy a család rendezze anyagi gondjait. Öt év után az adósság jelentős részét, akár 60 százalékát is elengedhetik a hitelezők. Ez alól kivétel a jelzáloggal érintett ingatlan adóssága.

A tájékoztatón Szekér Judit, az igazságügyi tárca csődvédelmi teendőkért felelős miniszteri biztosa elmondta: létrejött a rendszer működéséért felelős központ, illetve a megyei kormányhivatalokba telepített kihelyezett csődvédelmi szolgálatok is működni kezdtek. Hiába kérdeztük azonban, hogy mekkora volt a rendszer kiépítésének költsége, pontos összeget nem említett. Csupán annyit közölt, hogy a bérköltségen kívül jelentős informatikai fejlesztésekre is szükség van, amelyek fokozatosan valósulnak meg, így a költségek sem egyszerre jelentkeznek. Kérdésünkre kifejtette, összesen száz ember dolgozik a csődvédelmi hálózatban. Közülük hatvan új munkatársat a kormányhivatalok állományába vettek fel, negyven fő pedig az eddigi létszámból segíti igény esetén a munkát. A csődbiztosok oktatásának első lépcsője már befejeződött, ahol a jogi, szakmai képzést kapták meg a jelentkező jogászok, közgazdászok. Utóbbiak hamarosan személyiségfejlesztési tréningen tanulják meg, miként érdemes együttműködni a csődvédelmet kért családokkal: közösen kell eldönteniük, mekkora összeget tudnak a törlesztésre szánni, s ennek ismeretében mennyi marad a napi kiadásokra.

Még kevés a szerződéskötés

Szekér Judit kiemelte, az egyszerűbb esetekben akár fél óra alatt el lehet indítani a folyamatot, maga az értékelés azonban hosszabb ideig tart, hiszen a hitelt nyújtó szervezettel is egyeztetnie kell az adósnak. A miniszteri biztos a Magyar Nemzet kérdésére nem adott pontos választ, hogy eddig hány esetben indult el az eljárás, csak annyit mondott, az ötszáz kérelmezőből egyelőre – a fenti okok miatt – kevesen jutottak el a szerződéskötésig.

Szekér András, a Habitat for Humanity lakhatási szegénységgel foglalkozó nemzetközi civil szervezet hazai országos igazgatója lapunknak elmondta, hasznosnak tartják a családi csődvédelmi törvényt, de annak hatása csak korlátozott. A meglehetősen szigorú belépési korlátok miatt kevesen tudják igénybe venni, s az adós lakhatásának megtartására nincs elég garancia. Kormányzati források szerint is csak 25 ezer család számára jelenthet megoldást, pedig az adatok azt mutatják, hogy ingatlanhitel- és közműtartozás miatt legalább félmillióan estek 90 napon túli fizetési késedelembe. Ezért szükség volna egy átfogó lakáspolitikai koncepcióra, amelynek része lehetne a célzott központi lakhatási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás a rászorulók számára.

Forrás: mno.hu