Az orvosi ellátásra, ártámogatott gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz ellátásra, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság sokféle jogcímen illetheti meg az érintett személyeket – olvasható a munkajog.hu cikkében.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj) 16. §-a a-w pontig, azaz huszonkét féle jogcímen sorolja fel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat.

Ez a részletes meghatározás a biztosítottakon (pl. munkaviszonyban állók) és a nemzetközi (EU-s szabályok és nemzetközi egyezmények) jogintézmények alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakon kívül, egyéb jogcímen ellátásra jogosultak körét szabályozza.

A tanulói, hallgatói jogviszony a Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontjában szerepel.

E szerint a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatály alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

A rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói, és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételi lehetőségét.

A jogosultság időtartama

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának időtartama a Tbj. 16/A
§-ban foglaltak szerint a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig tart.

A jogosultság fennáll a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is.

Az oktatási igazolványról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 36. §-a szerint a diákigazolványra való jogosultság köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszony esetén a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31.

A felsőoktatásban fennálló hallgatói jogviszony megszűnése esetén, ha a hallgatói jogviszony az első félévben szűnik meg, a megszűnést követő március 31-ig, ha a második félévben, a megszűnést követő október 31-ig áll fenn a diákigazolványra, és így az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is.

A jogosultság fennállásával (keletkezése, megszűnése) kapcsolatos adminisztrációs teendőket a közoktatási, illetve a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője végzi a kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítésével az egészségbiztosítási igazgatási szervekhez.

Meghosszabbodó jogosultság

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságánál is megtalálható az az általános szabály, mely a jogosultságot az alapját adó jogviszony, jogcím megszűnését követő meghatározott időtartamra is biztosítja.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alapjául szolgáló jogviszony (pl. biztosítási jogviszony, tanulói, hallgatói jogviszony) megszűnését követő negyvenöt napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt.
Ha ez az időszak negyvenöt napnál kevesebb volt, ennek megfelelő idejű a meghosszabbodás.

Szintén negyvenöt napig marad meg a jogosultság, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel negyvenöt napnál hosszabb ideig állt fenn, de az utolsóként megszűnő jogosultsági feltétel negyvenöt napnál rövidebb ideig állt fenn, és a két jogosultsági feltétel fennállása között harminc napnál kevesebb idő telt el.

További teendő

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha ez az egészségügyi szolgáltatásra jogosító meghosszabbodott időszak is eltelik, és újabb jogosultsági jogcím (pl. munkaviszony létesítése) nem történik, egészségügyi szolgáltatási hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.

A Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
A járulék összege 2015-ben havi 6930 Ft (egy napra eső összege 231 forint).

Ha az összeg nehéz anyagi helyzet miatt nem vállalható, a szociális rászorultság alapján a járási hivataltól kérhető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (lásd: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a).

Jó tudni

A diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nem csak a magyar egészségügyi ellátórendszerben teszi lehetővé orvosi ellátás igénybe vételét, hanem a hazai jogosultság alapján az egészségbiztosítási igazgatási szerv által kérelemre kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya útján EU/EGT tagállamokban is ún. szükséges mértékű ellátás körében is.

Forrás: munkajog.hu