A műanyagipari szövetség két évvel ezelőtt elindított egy projektet, mellyel a szakemberek utánpótlására koncentrálnak. A Magyar Műanyagipari Szövetség nagy részét műanyagfeldolgozó cégek alkotják, a munkaerőpiaci helyzet ebben az iparágban különösen aggasztó - hangzott el a IX. Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Kiállítás és Találmányi Vásárön, a Széchenyi István Egyetemen.

A szektor nagyságrendileg 60 ezer dolgozót foglalkoztat és körülbelül 700 cég tevékenykedik ezen a területen, melyből három elsődleges alapanyaggyártó, mintegy 20 kompaundáló, vagyis keverékkészítő, és körülbelül 500 feldolgozó. Ide sorolhatók továbbá a kereskedők, szerszámgyártók és az újrahasznosítók is. Farkass Gábor, a Magyar Műanyagipari Szövetség tagja szerint a fluktuáció ebben a szegmensben 30 százalék is lehet, ezért a bérrendezés mellett különösen fontos feladatnak tartja a szakképzés fejlesztését.

– Tevékenységünk fontos eleme, hogy éves jelleggel szakmai felméréseket folytatunk, amely azt jelenti, hogy minden termelő cég  – 97 százalékos lefedettséggel – beszámol a piaci adataikról. Ezekből kiderült, hogy mindössze 60 diák jut évente a műanyagiparra, ez rettentő kevés és bizony a szakképzés sem megfelelő.

Farkass Gábor szerint erősíteni kell a duális képzési struktúrát, ugyanis az ipari cégek elégedetlenek a frissen végzett szakemberekkel.

– A képzés főként vegyipari jellegű, a műanyag feldolgozás azonban alapvetően gépészeti jellegű tevékenység. A jelenlegi szakmai képzés mégis a vegyipari alapokra helyezi fókuszt. Jelenleg olyan szakmunkások érkeznek az iparba  – zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként nem igazán érkeznek  –  akik az általános iskola után elvégeznek egy hároméves szakképzést és műanyagipari feldolgozó szakmunkások lesznek. A fent említett 500 feldolgozó cégnek közel fele fröccsöntéssel foglalkozik.  A probléma ott kezdődik, hogy a jelenlegi formában működő szakképzés nem szolgálja a feldolgozó érdekeit.

A műanyag feldolgozás bővülése növelte az új szakemberek iránti keresletet. Februárban és márciusban 25 műanyag feldolgozó céget vizsgáltak meg a régióban. Felmérték a szakemberigényeket, vizsgálták a vállalkozások együttműködési készségét és a továbbképzések helyzetét.

Wappel Kálmán, műanyagipari szakértő szerint a győri régióban általános a hiány három műszakban dolgozni hajlandókból, valamint jelentős az igény a szakmunkás, műanyag feldolgozókra.

– A mérnök-igény csak a közepesnél, nagyobb cégeknél számottevő. Hozzátenném azonban, hogy mérnökképzés a műanyagipar számára Kelet-Európában gyakorlatilag nincs. Műanyagipari mérnököt képző egyetemek szinte kizárólag Nyugat-Európában vannak.  Magyarországon a műanyagipar a vegyész-, vagy a gépészmérnök képzés szakiránya – mutatott rá a szakember.

Forrás: autopro.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció