Évente átlagosan 1858 órát dolgoznak a magyarok, ennél többet Európában csak a görögök, a lengyelek és az észtek töltenek a munkahelyükön – derül ki az OECD tavalyi adataiból.

A hazai érték nemcsak a régió átlagánál magasabb, de jelentősen meghaladja a nyugat-európai számokat is.

   A munkaidő mellett nem mindegy, mennyire vagyunk termelékenyek. A termelékenység azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alatt mekkora értéket hoznak létre a dolgozók egy-egy országban. Magyarországon ez óránként 31 dollár volt tavaly. Lengyelországban 30, Szlovákiában 38, Németországban 64, az Egyesült Államokban pedig 68. Vagyis nekünk kétszer annyit kell dolgoznunk, hogy ugyanakkora értéket hozzunk létre, mint egy német vagy amerikai.

Tízből kilenc lóg

Van egy nehezebben mérhető része is a munkaidőnek: hogy mennyi idő megy el egyéb tevékenységekre. A Salary.com online felmérésében részt vevő munkavállalók 89 százaléka elismerte, hogy nem csak munkával tölti az idejét a munkahelyén. 31 százalék azt mondta, nagyjából napi fél órát foglalkoznak más dolgokkal, és ugyanilyen arányban voltak azok, akik egy órát töltöttek semmittevéssel. 10 százalék naponta három óránál is többet fordít nem munkával kapcsolatos elfoglaltságokra.

Az átlagos éves munkaidő változása Magyarországon (óra/év)

A legnépszerűbb nem munkatevékenység a telefonálás és az üzenetküldés (a munkavállalók 50 százalékánál volt rá példa), a pletykálás (42 százalék), az internetezés (39 százalék) és a közösségi oldalak (38 százalék).

Másfél óra kiesés

Takács Ildikó munkapszichológus, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének vezetője azt mondta, kutatásaik szerint  egy nyolcórás munkanapon 6,5-7 óra lehet az intenzív munka. A munkahelyi hatékonyságot azonban nehéz pontosan mérni, mert akár a dolgozó maga rögzíti tevékenységeit, akár külső megfigyelő naplózza, az alany tisztában van az ellenőrzés tényével.

  A szakértő úgy véli, a kávézás és a cigarettázás sok időt vehet el a munkától, ami leginkább azokkal szemben igazságtalan, akik egyik szenvedélynek sem a rabjai. Sok munkahelyen az a szabály, hogy csak egyesével lehet elmenni rágyújtani, így nem lesz társasági esemény a dohányzás.  A munka-
pszichológus hozzátette: a közös dohányzás és kávézás a társas kapcsolatokra pozitív hatással van, és akár az új ötletek, feladatok megbeszélésére is lehet használni. Emiatt nem jelenthető ki egyértelműen, hogy káros a munka szempontjából.

Nem feltűnő a gép mellett

 – A számítógép kiváló eszköz arra, hogy az emberekről azt higgyék, keményen dolgoznak, de közben mást csinálnak – mondta Takács Ildikó. Régebben meglehetősen feltűnő volt, ha valaki újságot olvasott munkaidőben, manapság viszont ez nem ennyire látványos. A monitorokra nem lehet mindig rálátni, egy kattintással pedig vissza lehet térni a fontos feladatokhoz. Igaz, sok munkahelyen blokkolják a nemkívánatos honlapok elérését, de akkor még mindig ott van a privát okostelefon.

Átlagos éves munkaidő országomként (2014. óra/év)

Sok szakember szerint lehetne csökkenteni a munkaidőt, mégsem romlana a hatékonyság.

  Ám ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg: mintha divat lenne 10-12 órákat dolgozni, mégsem elég intenzív a munka. Sokáig vagyunk a munkahelyünkön, de nem vagyunk hatékonyak.

   – Ha van motiváció és elérhető cél, az alkalmazottat érdekli a feladat, örömet szerez neki, akkor jól megy a munka, és hatékonyak vagyunk – mondta el Takács Ildikó a munkahelyi semmittevés ellenszerét.

Forrás: Metropol