Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók preferenciáinak változása kapcsán Magyarországon is előtérbe került az otthoni munkavégzés.

Otthonról dolgoznának a fiatalok

A jó fizetés még mindig alapvető szempontként jelenik meg a munkahely kiválasztásakor a Randstad Employer Brand Research 2017 adatai szerint. Ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan extrák, mint a rugalmas munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége. Különösen igaz ez a most munkaerőpiacra kerülő Z generáció tagjaira.

„Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor biztosan nem is dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti. Ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés időalapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítmény alapú mérésre van szükség, ez a home office  bevezetésének egyik alapfeltétele is” – mondta Litkei Péter, a Home Office Konferenciát szervező NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője.

A szakember hozzátette, a rugalmas, otthoni munkavégzést ugyanakkor nem érdemes kötelezővé tenni, mert az belső feszültséget okozhat és a kezdők esetében sem célravezető megoldás.

Négynapos munkahét és digitális nomádság

Nemcsak a munkavállalói preferenciák változása állítja kihívás elé a munkaadókat: a jövőben még inkább jellemzővé válnak azok a munkakörök, melyek online végezhetők. A NetAcademiához online oktatásra bejelentkezők között nagyjából minden ötödik hallgató kifejezetten otthonról tervezi hasznosítani az újonnan megszerzett tudást, de extrém példák is akadnak. Van, aki számára már a digitális nomád életmód elérése a cél, vagyis az, hogy valóban helyfüggetlenül – akár egy másik országból – dolgozzon be valahová.

„A szabadságfok növelésének egy másik lehetősége a négynapos munkahét bevezetése, mi erre idén álltunk át. Az elmúlt csaknem 3 hónap tapasztalatai alapján ugyanazt a munkamennyiséget képesek vagyunk elvégezni, mint a korábbi klasszikus munkarendben. A hatékonyság növelése mellett sokkal szabadabb és boldogabb munkavállalókra tettünk szert, akik számára így a magánéletre és persze saját maguk fejlesztésére is több idő jut, ennek tapasztalatait is megosztjuk a konferencián” – mondta Litkei Péter.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ