Már évek óta az álláspiacon van a technológia vívmányait a kisujjából kirázó Z generáció, mégsem a Youtube-on és az Instagramon keresik az 1995-2009 között születetteket a leendő munkaadóik – írja a HVG.

A tapasztalt és a kezdő munkatársak felvételére is az ajánlást tartják a leghatékonyabbnak - derült ki a budapesti Papp László Sportarénában 2018. március 7-8-án, a HVG Állásbörzén kiállító cégek között végzett felmérésből.

 Hogyan jelentkeznek a fiatalok és a tapasztaltabbak? 

Az értékelésnél a 0 jelenti azt, hogy nem használják; 1-es számmal jelölték a legkevésbé hatékony módszert és a 6-os volt leginkább sikeres. A HVG Állásbörzén kiállító 101 cég szerint a leghatékonyabb csatorna a „fehérgalléros munkakörökre való toborzáskor” a munkatársi belső ajánlási rendszer (4,41/5), valamint az állásportálokon való hirdetés (3,95/5). Legkevésbé hatékonynak pedig a szakmai felületeken való hirdetést (2,19/5), illetve a print megjelenéseket (2,20/5) ítélték.

A Z generáció a világ első olyan globális nemzedéke, amelyik ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen és divatirányzaton nőtt és nő fel. A megelőzőekhez képest ez a nemzedék a legkisebb létszámú, a legtöbb oktatást megkapó, a legkisebb családba született, a legidősebb anyák nevelik és a leghosszabb várható élettartammal rendelkezik. Az internet generációja jellemzően mégsem online keresi a munkahelyét.

 Szépen felöltözik, szoknyát és/vagy inget húz, aztán kimegy az állásbörzére 

 A másik lehetőség, hogy a tapasztaltabb álláskeresőkhöz hasonlóan belső munkatársi ajánlásra érkezik az adott céghez az új munkavállaló. Ilyenkor a vállalat pénzt és időt spórol meg az megfelelő ember keresésén. Ha pedig az új, ajánlásra érkező munkaerő beválik -vagyis a próbaidő leteltekor is ott tartják-, a vállalatok jutalékkal köszönik meg a toborzást végző dolgozóiknak a segítséget.

 A HR-esek a módszer előnyei között említik a költséghatékonyságot, valamint azt, hogy az ajánló általában otthonosan mozog a cég kultúrájában. De ez még mindig második helyre szorul az országos állásbörzék után. A gyakornokok és a pályakezdők toborzásnál a megkérdezett cégek képviselői a leghatékonyabbnak az országos állásbörzéket (3,32/5), valamint a munkatársi ajánló rendszert (3,29/5) tartják. A HVG Állásbörze kiállítói úgy vélik, hogy legkevésbé az Instagram (1,30/5) és a Youtube (1,18/5) tud hatni a fiatalok pályaválasztására.

A HVG Állásbörzén kiállító cégeket arról is megkérdezték, hogy mi okozza a legnagyobb nehézséget a toborzási folyamatban. Nem volt meglepetés, hogy bizonyos területek esetében kevés volt az igazán alkalmas jelentkező. Ilyenek a szolgáltató központok (SSC) és az építőipar, ahova szinte lasszóval kell fogni a munkavállalókat. A másik gond pedig az volt, hogy a konkurens cégek elhappolják egymás elől a kiemelkedő jelölteket. De az is érdekes, hogy 100 álláskeresőből közel 5-nek fogalma sincs arról mit és mennyit kaphat reálisan a kiválasztott munkahelyen.

 Azon kívül, hogy a cégek versenyeznek a szakképzett munkaerőért, a fiatal álláskeresőknek még egy szempontból kedvező a helyzetük. A megkérdezett cégek 57,43 százaléka ugyanis tervezi gyakornokok és friss diplomások felvételét.

Arra pedig, hogy milyen végzettséggel lehet bizakodni az új állás megtalálására a március 7-8-án megrendezett HVG Állásbörzén, az alábbi táblázatban ott a válasz. A cégek hasonló arányban keresnek mérnököket, informatikusokat, gazdasági végzettségű szakembereket és jól nyelvtudással rendelkezőket.

Forrás: HVG