A dolgozó lakáshitelének törlesztéséhez munkáltatója hozzá szeretne járulni. Mik ennek a feltételei, mennyit adhat a munkáltató? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Magánszemély örökölt egy ingatlant 50 százalékos mértékben, a másik 50 százalékot pedig megvásárolta adásvételi szerződés útján 8 millió forintért. Ehhez 4 millió forint hitelt vett fel 5 éves futamidőre. A hitel törlesztéséhez a munkáltatója hozzá szeretne járulni. Kérdésünk: ennek mik a feltételei, mi szükséges hozzá? Havonta kerülne sor a törlesztésre, a munkáltató havi szinten mennyi összeggel járulhat hozzá, illetve mennyit adhat a munkavállalójának? Az összeget a munkavállaló számlájára vagy a hitel-folyószámlájára kell utalni?"
Feltételezve, hogy lakóingatlanról van szó, az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza.
Az adómentesség egyik feltétele többek között, hogy vásárlás esetén a támogatás összege a vételár 30 százalékáig, de (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedhet.
Jelen esetben ez azt jelenti, hogy 8x0,3=2,4 millió forint az a határ, ameddig a hitel havi törlesztőrészleteihez adott támogatás együttes összege adómentes lehet. Amikor a folyósított támogatás a megelőző folyósításokkal együtt a 2,4 millió forintot meghaladja, a meghaladó rész a munkavállaló munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelme, amelyre nézve az Szja tv. 46. § (7)-(10) bekezdése, valamint a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
Az adómentes lakáscélú törlesztési támogatás lebonyolításába mindenképpen szükséges bevonni egy bankot. Ugyanis a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyebek közt – a munkáltató megbízásából – a banknak kell igazolnia a támogatásnak a magánszemély részére való átutalása évét követő év január 31-éig, és a támogatásról adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére.
Az igazolás kiállításának feltétele, hogy a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a bank részére arról, hogy az általa folyósított összegeket törlesztési támogatás céljából adja.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy amennyiben a támogatást hitel visszafizetéséhez nyújtják, akkor a támogatás felhasználásának igazolásához az a hitelszerződés is szükséges, amely alapján a törlesztési kötelezettség fennáll, és amelyről megállapítható, hogy azt lakáscélú felhasználás céljából kötötték.
A 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességéhez többek között igazolni kell az együtt költöző, együtt lakó családtagok száma alapján meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelést is.
„Együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét” [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./d). pont].
A méltányolható lakásigény szempontjából az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően a lakószobákat kell figyelembe venni a következők szerint [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./c). pont]:
– egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószobát,
– három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószobát,
– minden további személy esetében további egy lakószobát.
„E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.”
A méltányolható lakásigénynek való megfeleléshez figyelembe vett együtt költöző vagy együtt lakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) másolata igazolja [15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdés].
Javaslom, keressenek fel egy bankot, ahol további tájékoztatást kaphatnak a gyakorlati tudnivalókról, többek között arról is, hogy a támogatást milyen számlára, hogyan kell folyósítani!
Forrás: Adózóna
