Egy OECD-s munkaanyag arra kereste a választ, hogy a szegénységben élő általános és középiskolás diákok mekkora része tud jó eredményt elérni az oktatásban. Magyarországon nem sokan, de a szervezet tagállamainak átlaga sem túl combos. A megoldásra is adtak tippeket – írja a Pénzcentrum.

A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD nemzetközi szervezet publikált egy munkaanyagot, amely a diákok rugalmasságát, ellenálló képességét vizsgálta. Mivel az anyag egy folyamatban lévő vizsgálat előzetes eredménye, ezért nem tekinthető az OECD hivatalos álláspontjának, de közzétételét az OECD oktatási igazgatóságának vezetője, Andreas Schleicher hagyta jóvá, így kijelenthető, hogy fontos anyagról van szó, melynek célja, többek között, hogy vitát generáljon.

A diákok rugalmasságát, ellenálló képességét (angolul resilience) azzal a módszerrel vizsgálták, hogy vették a legszegényebb diákokat és megnézték, hogy közülük, szegénységük és külső körülményeik ellenére, hányan tudnak mégis jó tanulmányi eredményeket elérni.

  • Egy korábbi OECD-s kutatás eredményei alapján azokat a diákokat sorolták a szegények közé, akik a korábban kialakított gazdasági, szociális és kulturális indexük alapján az alsó negyedben végeztek. Fontos, hogy ez a szint nem nemzetközileg, hanem országonként külön-külön került meghatározásra.
  • Jó tanulmányi eredménynek pedig azt vették, ha egy diák az OECD-s tanulmányi felmérés, a PISA-teszt, mindhárom fő területén, azaz olvasásban, matematikában és tudományokban is legalább a tanulók felsőházába  került, tehát, amikor sorba állították az összes tesztkitöltő eredményét, akkor az adott diák eredménye jobb volt, mint a középsőé.

Ezt az eredményt tekintik annak a szintnek a felmérésen, ami megfelelően készíti fel a diákokat arra, hogy életük későbbi részében sikeresek legyenek.

Magyarországon 100 szegény diákból mindösszesen 14 tudta hozni ezt a szintet, ezzel szemben az összes tagállam átlaga 25,2, hazánk tehát ennek az értéknek mindösszesen az 56 százalékát hozta.

Ezzel, ha rangsoroljuk az OECD-tagokat, akkor Magyarország a 35 tagországból a 32. helyezést érte el. Nálunk nehezebb dolga egy szegény diáknak csak Mexikóban, Chilében és Törökországban van. Az észak-amerikai országban a rossz társadalmi csoportból származó diákok 3,5, Törökországban és Chilében pedig egységesen 7,2 százaléka ér el jó tanulmányi eredményt.

Itt azonban még nincs vége a rossz híreknek. Az egyébként újfajta metodológia alapján elvégezték korábbi évekre is a mérést (PISA-teszt három évente készül), ami alapján megállapítható, hogy hazánk esetében az eredmény 

  • 2012-höz képest 4,6 százalékpontot,
  • 2009-hez képest 6,2-t,
  • 2006-hoz képest pedig 6,9-et romlott.

Ez azt jelenti, hogy a magyar oktatási rendszerben egy diák egyre kevésbé tud megfelelő tudást és képességeket összeszedni, amennyiben szegény családból, rossz társadalmi környezetből származik.

Szegény diákok rugalmassága, ellenálló képessége egyes OECD-tagországokban

Az OECD által kiadott friss munkaanyagból az is kiderül, hogy egyes tanulmányok szerint, a szociálisan legelesettebb diákok eredményeire jó hatással van, ha olyan iskolába járnak, amely szoros együttműködést alakít ki a diákokkal, családjaikkal és a helyi közösségekkel, egy 2005-ös kutatás pedig ezen belül a diákokra dedikált mentorok és tanácsadók szerepét emelte ki a siker zálogaként.

Forrás: Pénzcentrum

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció