Társadalmi szokást nem lehet büntetőjogilag szankcionálni – ismerte el a Kúria a hálapénzről, amit az új Btk. elvileg tilt. A kormány is letett már a kriminalizálásáról – írja a HVG.
„Illik ám megköszönni, de nemcsak az orvosnak, hanem mindenkinek, aki benn van a műtőben" – az egykori Állami Egészségügyi Központ egyik szülésznője mondta ezt egy vajúdó nőnek. Ez nem jó szándékú tanács – állapította meg a Kúria a minap közzétett elvi határozatában, hanem egyértelmű kérés, ami miatt a kórház alkalmazottját korábban vesztegetés miatt pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra is ítélte a bíróság. A hálapénz amúgy nem jogtalan előny, hacsak nem valamilyen kötelességszegés honorálása, így elfogadása sem vesztegetés – szögezte le a Kúria. A kérdés enyhe megítélésén pedig nem változtat az a tény sem, ha teljesen egyértelmű – és például az interneten elérhető – adott esetben egy-egy orvos tarifája. Társadalmi szokás a Kúria szerint sem lehet veszélyes a társadalomra.
A Honvédkórházban a nőgyógyászok mellett kapott a szülésznő, a műtősfiú, az altatóorvos, a nővér és az osztályvezető főorvos is – valószínűleg éppen úgy, ahogyan bárhol máshol, ahol van fizetőképes páciens. A budapesti kórházban volt, aki csak 2 ezer, más 5–10 ezer, és olyan is, aki 60–80 ezer forintot kapott. Például az epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal volt szokás „megköszönni", a szülésért pedig 60–80 ezerrel lehetett a hálát méltóképpen kifejezni.
Mindebben a meglepő csak az volt, hogy a történtekért, közérdekű bejelentés nyomán, a Fővárosi Főügyészség vesztegetésre hivatkozva emelt vádat tizenegy nőgyógyász és két szülésznő ellen, és legalább húsz esetben látta megalapozottnak a vádat. A Fővárosi Törvényszék nem jogerősen 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre ítélt tíz szülész-nőgyógyászt, amiért hálapénzt kértek a szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minősül. A bíró a vádlottak tagadásával szemben azoknak a tanúknak hitt, akik azt vallották, hogy maguktól nem adtak volna, de úgy érezték, nincs választásuk, mert szinte utasították őket a pénz átadására. Másodfokon nagyot fordult azonban a világ, s feltehetően az élethez jobban igazodott a Fővárosi Ítélőtábla, amely felmentette a vádlottak egy részét, és a többieknek is enyhítette a büntetését. Az eltérő bírói álláspontok nyomán került az ügy a Kúria elé.
A tanácstalanság nem csak a bíróságokra jellemző a hálapénz ügyében. „A tényállás jelenlegi megfogalmazása – miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezéseknek ad teret – nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét" – a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya fogalmazott így a 2013 júliusa óta hatályos büntető törvénykönyv vesztegetésre vonatkozó előírása kapcsán a Magyar Rezidens Szövetség felvetésére reagálva. A tisztánlátás érdekében az ügyészség jogszabályváltozást javasolt, ennek nyomán az Igazságügyi Minisztériumban tavasszal készült is egy javaslat, amely szerint nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el juttatást a pácienstől, ugyanakkor büntetnék, ha az orvos az egyébként ingyenes ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. A tervezet még kormány elé is került, ám kellő szakmai és politikai támogatás hiányában azóta is ott fekszik. Jelezve egyúttal azt is, hogy a magyar egészségügy rákfenéjének tartott hálapénz megszüntetése csak a szlogenek szintjén és csak véletlenszerűen merül fel. Legutóbb Zombor Gábor, azóta már lemondott egészségügyi államtitkár nevezte egyik legfontosabb megoldandó feladatának, ám dolgavégezetlenül távozott.
Ilyen esetek miatt büntetőügyek mindenesetre a jövőben sem indulnak tömegével, noha a most hatályos Btk. szépen csendben büntetni rendelte a hálapénz elfogadását is. Bár az indoklásából nem sok derült ki a látszólagos szigor indokairól, az új szabályozás „minden bizonnyal kriminalizálta a hálapénz minden formáját" – fogalmazott Tóth Mihály egyetemi tanár egy szakcikkében. Az új Btk. már az általános rendelkezései körében kizárja annak a személynek a büntethetőségét, aki egyébként formálisan bűncselekménynek minősíthető magatartást jogszabály engedélye alapján fejt ki. Ez védi például az engedélyezett abortuszt végző orvost. Sokak szerint a munka törvénykönyve tartalmazza a kiskaput, amikor előírja: „munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki". Ebből pedig akár az is következhetne, hogy ilyen hozzájárulás birtokában viszont nincs akadálya a hálapénz elfogadásának.
Ez a gondolatmenet azonban téves – érvel Tóth Mihály, mert a „jogszabály engedélye" nem az orvost jogosítja fel hálapénz elfogadására, hanem a munkáltatóját az engedélyezésre. Büntetőjogi szempontból ezért e hozzájárulás nem olyan „jogszabály által adott engedély", amely az egyébként tiltott elkövetési magatartást (előny elfogadása) legalizálná. Valaminek a jogosságát vagy jogtalanságát a főnök maga nem deklarálhatja, kötelező ereje csak a kifejezett és egyértelmű jogi előírásnak lehetne – hangsúlyozta Tóth. Ebben egyetért a Magyar Rezidens Szövetséget is képviselő Gellér Balázs József ügyvéd, egyetemi tanár is, aki szerint ha a törvényi tényállás alapján a cselekmény elkövetésének pillanatában nem látható előre, hogy az később milyen büntetőjogi következménnyel jár, „akkor az a tényállás nem felel meg a jogbiztonság követelményének". Ezért mindaddig, amíg a törvényszöveget nem pontosítják, a jelen helyzet csak úgy oldható meg, ha az ügyészség nem emel vádat előre nem kért vagy ígért, utólag elfogadott hálapénz miatt – érvelt Gellér.
A Kúria mindenesetre az alsóbb bíróságoknak megmutatta a követendő irányt. E szerint hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül az egészségügyi dolgozónak önként átad. Ugyanis a borravaló sem tekinthető jogtalan előnynek, és az adótörvények külön nevesítik is a hálapénzt, ami a borravalóval ellentétben adóköteles bevétel. Márpedig a jogtalannak nem tekinthető előny elfogadása nem alapozhatja meg a vesztegetést sem a régi, sem az új Btk. szerint – áll a Kúria határozatában. Hozzátéve: a kért és ezért kapott szolgáltatás, a célozgatás, a szokásokra való figyelemfelhívás után kifejezett hála sem tartozik a hálapénz kategóriájába.
Forrás: HVG
