A személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgeti az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a Magyar Időknek úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető. Úgy vélte, az államnak eredményességi célokat kellene megszabnia minden olyan szereplő számára, amely közpénzt költhet el, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy egyes pártok pénzügyei átláthatatlanok.
– Tavaly csak úgy ömlött az adó az államkincstárba. A friss adatok szerint 2017-ben több száz milliárddal érkezett nagyobb bevétel, mint 2016-ban, mindezt úgy, hogy tavaly volt köztehercsökkentés. Miként értékeli a folyamatot?
– A számok azt mutatják, hogy beérett az elmúlt évek átgondolt munkája, az eredményhez a maga módján – jelentésekkel, ajánlásokkal, egyes problémás pontok azonosításával – az Állami Számvevőszék is hozzájárult. Az adóbevételek növekedését rendkívül kedvezőnek tartom, olyannak, ami az egész ország fejlődését nagyban előmozdíthatja. A folyamatos emelkedés hátterében két fontos ok, szempont húzódik meg. Az egyik az adórendszer átalakítása, a másik a feketegazdaság visszaszorítása. Előbbi kapcsán elmondható, hogy az elmúlt évek változásai nyomán egyre kisebb a közteher a munkával megszerezhető jövedelmen. Eközben a fogyasztáshoz kapcsolódó bizonyos adótípusok nem vagy csak kismértékben változtak. A rendszer alakítását magam is többször szorgalmaztam, véleményem szerint a munkavállalás adóit minél alacsonyabbra kell szorítani, az áru- és más forgalom közterheit pedig az utolsó forintig be kell szedni.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke
– Tehát az ÁSZ elnökeként újabb szja-csökkentést és járulékmérséklést sürget?
– Igen. Korábban is ezt tettem, most is ezt teszem. Elmondom az érveimet is. A munkát terhelő adók csökkentése egyszerre mérsékli a vállalkozások adóterheit és hagy több pénzt az embereknél. De fontos ez az ország versenyképessége szempontjából is. A nemzetközi szereplők figyelik például az úgynevezett adóéket, vagyis azt, hogy mekkora a munkát terhelő adóelvonás. Néhány évvel ezelőtt Magyarországon még jóval 50 százalék felett volt az adóék, idén viszont körülbelül 45 százalékra esett. Ennek – az szja csökkentése mellett – az a legfőbb oka, hogy a kormány 2016-ban több évre szóló bérmegállapodást írt alá a hazai munkaügyi szereplőkkel. Az egyezség értelmében az állam nagy összegű adócsökkentést ad, ha a munkaadók érdemben megemelik a dolgozók fizetését.
A megállapodás értelmében tavaly és idén is jelentősen csökkent a vállalkozások munkabér után fizetendő közterhe. Ezzel pedig oda jutottunk, hogy a 45 százalék körüli adóék már közelít az európai uniós átlaghoz, habár még mindig magasabb, mint a környező országok adóelvonása. Azt gondolom, hogy – tervezett módon, nagy figyelemmel a gazdasági folyamatokra és az ország teherbíró képességére – tovább lehet haladni a munkát terhelő adók csökkentésével. Ez azzal járna, hogy a következő években tovább nőnének a reálkeresetek, azaz több pénz marad az embereknél, s nagyobb pénzügyi biztonságban lehetnek a magyar családok.
– Lát esélyt az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésére? Az ellenzék például rendre felveti a kérdést.
– Az adószabályok megalkotása a mindenkori kormányzó többség lehetősége és felelőssége. Az elmúlt időszak hazai pénzügyi-gazdasági tapasztalatai alapján ugyanakkor úgy vélem, a forgalmi típusú adókkal rendkívül óvatosan kell bánni. Az áfacsökkentés érzékeny dolog, csekélyebb változtatás is százmilliárdos bevételkiesést okozhat a költségvetésnek. Arra pedig nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a forgalmi adó mérséklése hosszú távon a fogyasztói árakat is csökkenti, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy az embereknek kevesebbe kerülnének az érintett termékek. Ami viszont biztos, hogy ha az állam hatékonyan szedi be a forgalmi típusú adókat, akkor a feketegazdaság érezhetően csökken.
– A magyar állam hatékonyan szedi be az forgalmi jellegű adókat, vagyis csökken idehaza a feketegazdaság?
– Bátran kijelenthetem, hogy egyértelműen fehéredik a magyar gazdaság. A korábbi 25 százalék körüli arányról a szürke-, illetve feketegazdaság aránya mára bizonyosan 20 százalék alá csökkent, ami egyben azt is jelenti, hogy közelítünk a nyugat-európai átlaghoz. Ebben pedig óriási szerepük volt az adóhivatal innovatív adóbeszedő módszereinek, így az online pénztárgépeknek és a közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszernek, az úgynevezett ekáernek. Meggyőződésem, hogy ezeknek a rendszereknek kettős hatásuk van. Egyrészt rendkívül hatékonyan szűrik ki azokat a gazdasági szereplőket, amelyek tisztességtelen úton járnak. Másrészt a tisztességesen adózó állampolgároknak és vállalkozásoknak biztonságot adnak, ezzel a közbizalmat is építik. Azt üzenik, hogy megéri becsületesnek lenni: a csalók nem juthatnak tisztességtelen előnyökhöz, miközben a legális szereplők újabb adócsökkentésben bízhatnak. Ez voltaképpen a fenntartható kifehérítés modellje.
– Ez a modell hogyan működik a gyakorlatban?
– Tulajdonképpen erre látunk példát a magyar adópolitika elmúlt néhány évében. Az állam új, innovatív, a modern kor lehetőségeit felhasználó módszereket vet be a feketegazdaság ellen, vagyis nem adót emel, hanem megpróbálja beszedni minden érintettől a törvény szerint befizetendő adót. Ebből számottevő nagyságú pluszpénz származik, amit az állam gyorsan adócsökkentésre fordít. Az alacsonyabb közterhet inkább leróják a címzettek, akik pedig nem így tesznek, azokat újabb innovatív módszerekkel próbálja meg rávenni az állam az adófizetésre. S aztán az újabb pluszpénzek újabb tehercsökkentés fedezetéül szolgálnak. Vagyis összességében csökkenő adóterhelés mellett is jóval több bevétel folyik be az állami költségvetésbe. A magyar adóbeszedés ma ezt az elvet türközi, az elmúlt években tehát komoly szemléletváltás volt. Én ezt a szemléletváltás tartom az utóbbi időszak egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai eredményének.
– Annál, hogy miként lehet növelni az állami bevételeket, már csak az a fontosabb, hogy miként költik el az arra jogosultak a befolyó összegeket. Ön szerint akad tennivaló a közpénzek elköltésének szabályozásánál?
– A közpénzek felhasználásának hatékonysága kulcskérdés. Mindenekelőtt törvényesen, szabályosan kell elkölteni az adófizetői forintokat. Érdekes módon ezt az alapvető elvárást egyes politikai pártok sem teljesítik. Az ÁSZ számos politikai szereplő 2015–2016-ös gazdálkodásáról állapította meg nemrégiben, hogy nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan kezelték a költségvetésből kapott százmilliókat, és a saját elszámoltathatóságukat sem lehetett megbízhatónak értékelni. A pártoktól elkanyarodva: meggyőződésem, hogy a közpénzek felhasználásától akkor várható nagyobb hatékonyság, ha minden közforinthoz ellenőrizhető eredményességi kritériumokat szab az állam. Azaz rögzíteni kell, hogy milyen minimális eredményt várnak el a döntéshozók azoktól, akik a költségvetésből jutnak forráshoz.
Forrás: Magyar Idők
