Egyre több jel mutat arra, hogy a hazai foglalkoztatási statisztikákat az Unió legjobbjai közé repítő közmunkás-foglalkoztatás mára terhes lett a kormánynak. Ennek egyik árulkodó jele, hogy forrásokat vonnak el e területről, csökkentik létszámukat, és idén már nem emelték a közmunkás bért, ami így már csak a minimálbér 59 százalékát teszi ki. A két bértípus közötti olló nyílása a nagyarányú közfoglalkoztatás 2010-es bevezetése óta tart, az utóbbi két évben azonban láthatóan gyorsult. Induláskor még a minimálbér majd 78 százalékát keresték a közmunkások – írja a Népszava.

A bérek közelítésének elmaradása nem fogható forráshiányra, mivel a költségvetésben elfogadott keretösszegből bőven maradt az év végén, hiszen az előirányzott 325 milliárd forintból csak 240 milliárdot költöttek a nagyobbrészt önkormányzatok által foglalkoztatott réteg fizetésére – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A különbséget több részletben elvonta a kormány. Első körben 40 milliárddal bővítette az aktív munkaerőpiaci programok forrásait, év végén azonban 27,5 milliárd forintot csoportosított át a közmunkásoktól tizenkét projektre, túlnyomórészt a Népliget rekonstrukciójára és sporttámogatásokra.

A közmunka hatásait értékelve a Policy Agenda azt emeli ki, hogy a növekvő bérkülönbség egyértelműen fokozta a társadalmi egyenlőtlenséget. Pozitívumként értékelhető, hogy társadalom alsó jövedelmi tizedeiben többen dolgoznak, mint hat évvel ezelőtt, ám ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása elmaradt. Az elemzők számítása szerint a háztartások munkaviszonyból származó jövedelmei 2010 és 2016 között 45 százalékkal nőttek, ezzel szemben a közmunkások nagy részét is magába foglaló alsó tizedben csupán 13 százalékkal. Más szavakkal: miközben 2010-ben a „kvázi középosztályba” tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ