A tavalyi kudarc ellenére nem változtat a gazdasági tárca a munkásszállók építésére kiírt pályázat feltételein. Most is csak önkormányzatok pályázhatnak, 40 százalékos önrésszel – írja a Népszava.

Varga Mihály ugyan sikerként értékelte a távirati irodának adott múlt pénteki rövid összegzésében a hazai munkaerő mobilitását segítő, tavaly kiírt munkásszálló-építést támogató pályázat eredményét, valójában azonban a konstrukció megbukott. A 9 milliárd forintos keretből mindössze 1,5 milliárdra volt jelentkező, és bármerre járunk az országban, a munkaerőhiányra panaszkodó településvezetők heves kézmozdulattal hárítják el a kérdést, hogy miért nem építenek állami támogatással szállásokat. Ilyen feltételekkel józan település nem vág bele ekkora beruházásba, hisz 40 százalékos önrészt, saját forrást kell beletenni – hangzik a legfőbb érv.

Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legdinamikusabban iparosodó kisvárosa a 7800 lakosú Jászárokszállás, ahol több mint 4 ezer embert foglalkoztat az ipari parkban megtelepült 15 vállalkozás. Gergely Zoltán polgármester szerint elhibázott elgondolás, hogy az önkormányzatok vágjanak bele munkásszálló építésébe, szerinte hasonló pályázatot vállalkozóknak kellene kiírni, az sikeresebb lenne. A jászsági kisváros önkormányzata vállalkozás-párti - mondja, de nem vállalkozó, ami azt jelenti, hogy mindenben segítik a náluk működő cégeket, iparűzési adón kívül például más adónemet nem vetnek ki, de nem akarnak üzleti alapon építkezni, mert nem ez a dolguk.

A környék kistelepüléseiről, de Jászberényből és Szolnokról, sőt Heves megyéből is járnak ide dolgozni, tavaly pedig megjelentek az első ukrán vendégmunkások is a gyárakban. Három helyi vállalkozás máris rámozdult a lehetőségre – támasztja alá érvelését a polgármester. Van, amelyiknek már ki is adták az építési engedélyt munkásszálló építésre, vagy folyamatban van a terv elbírálása. Összesen több mint száz férőhely jöhet létre hónapokon belül Árokszálláson, addig nagy családi házakban és egy jászberényi régi kollégiumban bérelnek férőhelyeket a munkásoknak a náluk működő cégek. Gergely Zoltán ezeknek a befektetőknek adna inkább 30 százaléknyi állami támogatást és kedvezményeket, nem az önkormányzatok szerepvállalását erőltetné.

A tavalyi 9 milliárdos pályázati keretből jó esetben 18 munkásszálló kialakítását tervezte a nemzetgazdasági tárca, amelyekben 4 ezer munkavállaló elszállásolását lehetett volna megoldani. Ettől a valóság fényévekre van, mégsem változtattak a pályázat feltételein. Ennek magyarázatát hiába vártuk a nemzetgazdasági tárcától, többször is elküldött kérdéseinkre egyetlen alkalommal sem érkezett válasz.

Ugyanakkor a pályázat kudarcának csendes beismerése a kormány részéről, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2018-ra már csak 5 milliárdos keretet hirdetett meg a tavalyi 9 helyett. Ráadásul kénytelen volt elismerni, hogy eddig mindössze négy új szálló építésére és két meglévő épület felújítására jelentkeztek. Furcsa módon 3 viszonylag kis dél-alföldi település járt az élen az építési pályázaton: a Szeged környéki Mórahalom és Újszentiván, valamint a békési Orosháza. Régi épületeket újítanának fel állami pénzen Zalaegerszegen és Veszprémben, tehát véletlenül sem a legdinamikusabban iparosodó Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben.

Orosházának ez 240 millió forintjába kerül, a száz fős szállást egy önkormányzati szántóföldön akarják megépíteni a kisváros fürdőtelepének tekinthető Gyopárosfürdőn. A pályázati kiírásnak ráadásul úgy tesznek eleget, hogy az elvárt tíz évre a hozzájuk települt, 2600 főt foglalkoztató járműipari beszállító Linamar Hungary Zrt. mellett saját önkormányzati városüzemeltetési cégükkel kötnek szerződést a férőhelyek feltöltésére. A szükséges önerőt hitelből akarják fedezni. Nem tudni, miért szereti ennyire az Orbán-kormány a csendes fürdővároskát, de az biztos, hogy hirtelen egy másik nagy építkezés is elindul Gyopárosfürdőn. Több mint háromszáz határvadászt helyezhet el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a szeptemberre megújuló régi laktanyában – írta meg a múlt héten az oroscafe.hu helyi hírportál.

Szeged mellett, Mórahalmon 178 milliót tesz bele a település a száz fős új épületbe – igaz, a kormány azzal hálálja meg az elsőként jelentkező fideszes képviselő-testület bátorságát, hogy mindjárt odaígért nekik egy 830 millió forintos új szakképző iskolát is, amit még az idén megépíthetnek.

A legérdekesebb mégis Újszentiván pályázata, hiszen itt mindössze 1600 ember él, nincs ipari park, és egyetlen sokezres létszámú vállalkozás sem, amelyik biztosítaná a szállás folyamatos feltöltését. A falunak viszont van egy hatalmas előnye: mindössze 8,7 kilométerre fekszik Szeged belvárosától, a szőregi városrésszel pedig szinte egybeépült. Az újszentiváni önkormányzat projektmenedzsere is ezt hangsúlyozta, amikor a részletek iránt érdeklődtünk. Kovács Gábor szerint egy ideje növekvő nyomás nehezedik rájuk, mert a szegedi ipari parkban működő cégek keresik a szálláslehetőséget a dolgozóiknak, és egyre nő az építő- és a logisztikai vállalkozások munkaerő igénye is, egyre több szerb vendégmunkást alkalmaznak. Ők viszont csak egy felújításra érett ifjúsági szállást tudtak eddig felajánlani az érdeklődő cégeknek. Ezért döntött úgy a kistelepülés vezetése, hogy a már építés alatt álló lakóparkjuk házainak 20 százalékát maguk fejezik be és munkásszállásként hasznosítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy négy, egyenként 200 négyzetméteres sorházi lakásban akarnak elhelyezni 20-20 embert, ezekre a férőhelyekre előzetes szándéknyilatkozatot írtak alá több szegedi vállalkozással. A kerítéssel védett területen elférnek a cégek kisteherautói is, ami a fuvarozóknak és építési vállalkozóknak biztonságos megoldást jelent.

A kérdésre, hogy mikorra térülhet meg a majdnem 223 milliós beruházás 40 százalékos önrésze, a projektmenedzser úgy kalkulál, hogy a fenntartási költségek fölött évente 6,7 millió forint bevételt hozhat a szálláskiadás, nem beszélve arról a haszonról, amit a kistelepülés boltjai, éttermei remélhetnek a munkásszállás lakóitól. Nem lesz gyors haszon, inkább hosszú távú befektetés ez - mondta.

A munkásszállás ma jó befektetés

Az oroszlányi ipari park cégeinél 2016-ban 4500 ember dolgozott, s a vállalkozások folyamatosan bővülnek, építkeznek, egyre több munkáskezet igényelnek. A távolabbról érkező dolgozóknak azonban eddig csak nehezen tudtak szállást biztosítani, mert a bányászoknak épült régi munkásszállók használhatatlan állapotban voltak. Ezt ismerték fel ingatlanbefektetéssel és építéssel foglalkozó szegedi vállalkozók, köztük Putnik Ljubomir.

- Miért éri meg felújítani egy lerobbant munkásszállót?

- Főleg azért, mert a felújítás után háromszor annyit ér az épület, mint amennyiért meg lehetett venni.

- Biztos benne, hogy meg tudják tölteni a 260 tervezett férőhelyet?

- Teljesen biztos vagyok benne, mert a környék ipari üzemeibe rengetegen jönnek nagyobb távolságból, nekik szállást kell biztosítani, ráadásul bővítik a kínai tulajdonú kipufogókat gyártó céget, ami új igényeket teremt Oroszlányban, de hasonló a helyzet Tatán is.

- Hol tartanak a munkával?

- Még bontjuk a cserére váró nyílászárókat, gyakorlatilag csak az épület szerkezete marad meg. Az ajtók, ablakok cseréjével, a szigeteléssel és az új hűtő-fűtő rendszer kiépítésével májusra szeretnénk végezni. Első ütemben 190 férőhelyet alakítunk ki, a többit az év második felében.

- Szerződtek már vállalkozásokkal a munkásszálló szobáinak feltöltésére?

- Még nem, de előzetes piackutatáson mértük fel az igényeket. Nem aggódom, nagyon nagy az igény. Bár nem térül meg gyorsan a befektetés, azt is tudom, hogy most több vállalkozó jelent meg Tata, Tatabánya, Oroszlány környékén, hogy munkásszállót alakítson ki. Ebben a térségben ez a jövő.

Inkább bérlet, mint bérlemény

A magyarországi vállalkozások egyelőre nem lelkesednek túlzottan azért, hogy munkásszállásokat építsenek saját dolgozóiknak. A munkaerő mobilitását több éve kutató Sebők Marianna kimutatta, hogy miközben a munkaadók egyre többet hajlandók áldozni a dolgozók megtartására, az eszközökben lassú az elmozdulás. A Corvinus Egyetem oktatójának felmérései szerint a helyi vagy helyközi bérlettámogatás a legnépszerűbb, de ennek még a tizedét sem éri el a munkásszállás támogatása. Sokan látják úgy, hogy a kormánynak inkább ebben a körben kellene népszerűsíteni a dolgozók lakhatásának megoldását és nem az agyonterhelt önkormányzatok nyakába lőcsölni a nem kis teherrel járó építkezéseket.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ