A dolgozók felvétele ezúttal azért maradt el, mert a közép-dunántúli autóipari cégek esélyt sem láttak rá, hogy lesz jelentkező. Katasztrofális munkaerőhiány alakult ki Magyarországon, amelyen egy Audi vagy Bosch megpróbálja túltenni magát, de a kisebb hazai beszállítók azt mondják, talpon maradásukat veszélyezteti a tömeges külföldi munkavállalás. Még a menekültek foglalkoztatása sem teljességgel kizárt – írja a vs.hu.

Az ajkai Bakony-Balaton Gépjárműipari és Mechatronikai Klaszter szeptember elejére országos munkaerő-toborzást hirdetett meg. Azután lefújta. Mégsem kellenek a dolgozók? Éppen ellenkezőleg – mondta kérdésünkre a térség autóipari vállalkozásait összefogó szervezet elnöke, Gellén László.

„Elfogyott a munkaerő. Aki írni, számolni tud, akinek nem okoz gondot, hogy reggel 6-ra bejöjjön, és 2 óráig dolgozzon, az elment külföldre, pedig még különösebb szakképzettség sem kell.

A toborzásról pedig azért mondtak le, mert még az ország keleti feléből is olyan visszajelzéseket kaptak, hogy képtelenség szabad munkaerőt találni. Ezt a statisztikai adatok is alátámasztják: júliusban több mint 93 ezer betöltetlen állás volt, és különösen Kelet-Magyarországon ugrott meg az igény.

Gellén László az ajkai Poppe+Potthoff Hungária Kft. gazdasági igazgatója. A cég egyebek között kipufogókat és kardántengelyeket gyárt, 2011 óta megháromszorozta a termelését, 2014-ben már csaknem 20 milliárd forint volt az árbevétele, félezer embert foglalkoztat. Az igazgató azt mondja, csak Ajkán azonnal fel tudnának venni 400 dolgozót az ott működő vállalkozások, Veszprémről, Székesfehérvárról és Győrről már nem is beszélve.

„Most próbáljuk felkutatni azt a két-három zsákfalut, ahonnan eddig nem jött busz, minden kreatív eszközt bevetünk, akár szendvicsemberként odaállunk a nagyáruházak elé.

Hasonló problémákról számolt be a hűtő-fűtő csőrendszereket gyártó ContiTech Fluid Automotive Kft. ügyvezető igazgatója, Nagy Mihály, ő főként a mérnökhiányra panaszkodott. A makói és nyíregyházi telephellyel rendelkező vállalat éppen a napokban jelentette be, hogy 5 milliárd forintos beruházással bővíti kapacitását, és ezzel további 216 embernek ad munkát.

„A további beruházásoknak a munkaerőhiány egyelőre nem akadálya. Problémát jelent viszont, hogy akár 6 hónapig is keresnünk kell az alkalmas embereket a vezető pozíciókba, ami lassítja a növekedést.

Ez a lassulás azonban összességében tízmilliárdokban mérhető. Bár az Audi, amelynek 10 milliárd forintból felépített új logisztikai csarnokát szeptember elején adták át, azt állítja, vállalatuknál nincs szakemberhiány, és a meghirdetett állásokra többszörös a túljelentkezés, azért részt vesz az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség munkájában. A szervezet a napokban tette közzé felhívását, amely szerint országosan 4 ezer betöltetlen mérnöki pozíció van.

„A szövetség tagszervezeteinek mutatói alapján a termelés a legmérsékeltebb becslés szerint is legalább 50 milliárd forinttal növekedhetne, amennyiben a kritikus mérnöki pozíciókra azonnal megtalálnák az alkalmas szakembereket.

Ami a dolgozók számára kedvező, hogy beindultak a béremelések. Igaz, a hivatalos kiindulás a minimálbér, ez tudott felfelé araszolni az elmúlt hónapokban akár 5-6 százalékkal, miközben nulla az infláció. A vállalatok egymástól csábítják el az embereket – mondja az ajkai igazgató –, de a külföldi ötszörös-hatszoros keresetekkel nem tudnak versenyre kelni. Tőlük is folyamatosan mennek el Ausztriába, akár mosogatónak vagy szobalánynak is.

A csábításra időnként az Audinak is szüksége van, még ha a megfogalmazás kissé eufemisztikus is.

 „Egy-egy kulcspozícióra előfordul, hogy nehezebb megtalálni a megfelelő szakembert, például villamosmérnök vagy mechatronikai mérnök esetében, ilyenkor célzott rekrutációs eszközöket veszünk igénybe.

Márpedig ez alááshatja a gazdasági növekedési terveket. Nem mintha a kormány nem beszélne a szakemberhiány problémájáról, de a jelek szerint édeskevés az, amit eddig tett. Ami történik, az a vállalatok saját lépése, erre viszont csak a multik képesek.

Az Audi évente 250 szakmunkástanuló gyakorlati képzését oldja meg, az Opel teljesen a saját kezébe vette az utánpótlás-nevelést. Az „égetőnek" minősített problémára a szentgotthárdi cég most indította el az Opel Tudásközpontot, ám onnan legkorábban két év múlva számolhatnak új kollégával.

Ajkán úgy látják, hogy a kisebb hazai beszállítók ebbe a versenyfutásba beleroppanhatnak.   Arra a kérdésre, hogy felmerült-e bennük az Európába érkező menekültek esetleges foglalkoztatása, ha ez jogilag lehetségessé válik, Gellén László azt mondta, elképzelhető, de még kicsit távoli dolog.

„A plakátkampány nem segített abban, hogy itt maradjanak, rohannak át az országon. Csak az a baj, hogy a magyarok is mennek abba az irányba...

A ContiTech igazgatója úgy fogalmazott,  „migránsokkal még nem mernénk próbálkozni".

A Bosch-csoport humánerőforrás-igazgatója, Somogyi András alapvetően nem aggódik, a Facebook, a LinkedIn és a Bosch Blog alkalmazásával előbb-utóbb emberükre találnak, ráadásul nagyon elégedettek a magyarországi felsőoktatás színvonalával. Úgy tűnik azonban, hogy a magyarokhoz nem minden áron ragaszkodnak.

„Globális vállalatként nálunk hagyománya van annak, hogy egy telephelyen belül nagyon sokféle nemzetiségű szakember találkozik. Ez a sokféleség az egyik erőssége és értéke is a vállalatnak. A jogszabályok követése alapvető és elsődleges, ennek teljesülése után az adott pozícióra már a szakmai követelmények, köztük a szakértelem válik meghatározóvá, és nem a származás.

Az elmúlt hónapokban megtorpant a magyarországi ipar lendülete. Bár a növekedés egyértelmű, de az uniós pénzből finanszírozott állami beruházások egyelőre kifutottak, a mezőgazdaságot az aszály sújtotta, így minden szem az autóipari vállalatokra szegeződik. Ha a közép-dunántúliaknak nem sikerül becserkészniük 400 embert, akkor már biztosan elmarad a lehetségestől a gazdasági növekedés.

Forrás: vs.hu