A rugalmas foglalkoztatási formák szélesebb körű alkalmazását hozhatja 2018 a munkaerőpiacon, mert a munkaerőhiány miatt már egyedi megoldásokat kell alkalmazniuk a cégeknek és az állami fenntartású intézményeknek – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója. Kiemelte, a mintegy 1,8 millió inaktív ember bevonására a részmunkaidő jelenthet megoldást. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig arról beszélt, hogy 30-40 ezer közmunkás jövőre már a versenyszférában dolgozhat, de a cégek a nyugdíjas munkavállalókra is számítanak.
– A legnagyobb kérdés a munkaerőpiacon 2018-ban már az lesz, hogy a jelenleg 1,8 millió főre tehető inaktívak közül hogyan lehet minél többeket bevonni a foglalkoztatásba – mondta a Magyar Idők kérdésére Szalai Piroska. A Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója felidézte, a kisgyermekesek, a 25 év alatti fiatalok, valamint az idősebb munkavállalók esetében már nem a hagyományos foglalkoztatási formákra kell gondolni, inkább a rugalmas megoldásokra. Ez nemcsak a versenyszférára, hanem az állami fenntartású intézményrendszerre is igaz.
Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója
A szakértő példaként említette: már van olyan kórház az országban, ahol bevezették a heti munkaidőkeretet, ezzel csökkenteni tudtak a munkaerőhiányon, és a munkaidő-beosztás is rugalmasabbá vált. Az idősek közül is sokan dolgoznának részmunkaidőben, azaz heti 36 óránál rövidebb időben, például a Nők 40-nel nyugdíjazottak közül. A fiatalokat pedig a duális képzés révén is nagyobb arányban lehet integrálni a munkaerőpiacra, hiszen a képzésük egy része cégeknél történik.
Szalai Piroska kiemelte: a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztéséhez már egyedi megoldásokra van szükség, az állam egyedül nem tudja kezelni a kérdést. A munkanélküliség összességében biztosan nem emelkedik jövőre, sőt egyre több olyan megye lesz, ahol 5 százalék alá csökken a munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy az ország egyre nagyobb része teljes foglalkoztatású területnek tekinthető.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke lapunk kérdésére elmondta, a munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, így a jelenség hosszú távon fennmarad. Ugyanakkor a cégek létszámbővítése megoldható az idősek, akár a nyugdíjasok bevonásával. Ezzel kapcsolatban Rolek Ferenc elmondta, az adott vállalkozástól nyugdíjazott dolgozó visszafoglalkoztatása mellett a nyugdíjas-szövetkezeti modell is nagy segítséget jelent. Ugyanakkor fontos lenne, hogy az egyénileg munkát vállaló nyugdíjas is megkaphassa azokat a járulékkedvezményeket, amelyeket a szövetkezeti modellben élvezhetnek. Szükség lenne emellett az állami szférában a visszafoglalkoztatási tilalom eltörlésére, mivel ezt már nem indokolja semmi, annak bevezetésekor a munkanélküliség jelentette a problémát. Hazánkban jóval az uniós átlag alatt van a nyugdíjasok foglalkoztatási rátája.
Az MGYOSZ alelnöke arra számít, hogy jövőre a jelenleg nagyjából 180 ezer közmunkásból 30-40 ezer főt fel tud szívni a versenyszféra. Őket elsősorban fizikai munkára, szakmunkára lehetne alkalmazni, a megfelelő képzésekkel együtt. A diákok pedig a részmunkaidős, kisegítő munkákkal juthatnak tanulmányaik alatt pluszbevételhez, emellett a duális képzés is megoldást jelent. Várhatóan folytatódik – elsősorban az építőiparban – az ukrán és szerb vendégmunkások behozatala is, a kormány az utóbbi időben több könnyítő intézkedést is meghozott.
Fejleszteni kell az oktatást is
Az utóbbi hat évben mintegy 750 ezerrel nőtt az új munkahelyek száma, ezért nagy szükség van a képzett munkaerőre – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a köztévé műsorában. Kiemelte: azért volt szükség a szakképzési és a felnőttképzési törvény módosítására, hogy rugalmasabbá váljanak a képzések. Rámutatott, új technológiák, eljárások jelennek meg, amelyek megismerését minél gyorsabban be kell építeni az oktatásba.
Forrás: Magyar Idők
