Lehet annak örülni, hogy egy felmérésen jól teljesítettek a magyar iskolások, de a helyzet közel sem olyan rózsás, mint amilyennek elsőre tűnik.

Minden jó eredménynek örülni kell, ez vitathatatlan. Ha ezek a jó eredmények a teljes közegre vonatkoznak, akkor pláne. A probléma azonban az, hogy ez nem az – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a 24.hu-nak a kedden ismertetett PIRLS-felmérés eredményeivel kapcsolatban.

Ahogy kedden mi is beszámoltunk róla, a negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit mérő PIRLS eredményei szerint javult a magyar gyerekek szövegértése: az ötven vizsgált ország között a magyar fiatalok a 9-16. helyen végeztek.

A legjobban a szingapúri és az orosz iskolások teljesítettek, utánuk következett Hongkong, Írország, Finnország, Lengyelország és Észak-Írország. A magyarok szövegértése körülbelül egy szinten van az amerikai, az angol és a skandináv gyerekekével.

A PDSZ elnöke viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a PIRLS-felmérésben csak 150 magyar iskola negyedikes diákjai vettek részt. Mendrey szerint ez jelzi ugyan, hogy vannak jó irányok a magyar oktatásban, gyakorlati tapasztalatai is azt mutatják, hogy az általános iskolák alsó tagozataiban is alapvetően rendben mennek a dolgok.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke

A probléma az, hogy a PIRLS csak az iskolák egy kiragadott szeletének eredményeit tükrözi, hiszen Magyarországon több mint négyezer közoktatási intézmény működik. A PIRLS-felméréssel szemben a PISA-teszt során a teljes közoktatás teljesítményét mérik, így a mostani eredményeket is ezzel a megközelítéssel kellene vizsgálni.

Mendrey úgy véli: az alsó és felső tagozat összehasonlításánál mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy az alsó tagozatosoknál az iskola arról szól, hogy a tanítók gyakorlatilag egész nap a gyerekekkel vannak. Ebben a négy évben sokkal intenzívebben foglalkoznak a gyerekekkel, mint ezután.

Ötödik osztályban azonban ez megtörik, belép a szaktanári rendszer, az osztályfőnök pedig csak néhány órában tanítja a gyerekeket hetente, így sokkal kevesebb figyelem jut rájuk. Ez pedig látszik a diákok tanulmányi eredményein, így a PISA-teszten is.

Palkovics László oktatási államtitkár kedden a PIRLS-eredmények ismertetésekor többek közt arról beszélt, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer. Lényegesen több forrás került az oktatás területére az elmúlt években.

Mendrey ezzel szemben úgy látja, hogy az eredmények nincsenek összefüggésben az iskolák központosításával.

A központosításnak a jó eredményhez semmiféleképpen nincs köze, finoman szólva is csúsztatás a kettőt összemosni.

A PDSZ elnöke úgy látja, hogy a központosítás eredményének legfeljebb azt lehetne betudni, ha a magyar diákok teljesítménye nem romlana a későbbi PISA-felméréseken, de Mendrey szerint valószínűleg ez nem fog bekövetkezni. Szerinte

a negyedikesek által elért jó eredmények egyrészt annak köszönhetőek, hogy ebben a korban a gyerekek folyamatosan közvetlen visszacsatolást kapnak a pedagógusoktól. Ezt egy központosított rendszerben nem lehet megoldani, így egy ilyen struktúrának semmiféle pozitív hozadéka nem lesz.

Piszkos részletek

Ugyan az Oktatási Hivatal keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy „minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok”, azonban arról például nem esett szó, hogy a jelentés azt is taglalja:

  • hazánkban a tanulók 48 százaléka néha, 43 százaléka szinte minden nap fáradtan érkezik az iskolába, illetve
  • a diákok csaknem fele (44 százalékuk) néha és körülbelül ötöde (19 százalék) mindennap éhesen kezdi meg a tanórákat.

Az eredmények közt szerepel az is, hogy Magyarországon a nemzetközi átlagnál gyakrabban okoznak problémát az erőforráshiányok: a tanulók mindössze 15 százaléka tanul olyan iskolában, ahol az igazgató
szerint nem kell megküzdeni az ebből adódó problémákkal, szemben a nemzetközi átlag 31 százalékával.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy Magyarországon a tanulók nemzetközi átlagnál valamivel magasabb aránya (37 százalék szemben a nemzetközi átlag 29 százalékkal) tanul hátrányos anyagi hátterű iskolában. A magyar tanulók esetében a két szélső csoportba tartozó tanulók átlageredményei közötti különbség magasabb a nemzetközi átlagnál: 57 pont szemben a nemzetközi 43 ponttal.

A PIRLS-felmérés vizsgálta a magyar tanulók eredményeinek regionális megoszlását is, amiből kiderült, hogy az átlagos teljesítmény Budapesthez (583 pont) képest az Észak-Magyarországi régióban lényegesen alacsonyabb: 504 pont.

A vizsgálat 2011 és 2016-os eredményeinek összehasonlításából látszik az is, hogy minden régióban – szignifikánsan ugyan csak a fővárosban – javultak az eredmények, kivéve Észak-Magyarországon.

Kinek az érdeme mindez?

Ahhoz képest, hogy Palkovics László a központosításnak tulajdonítja a javuló eredményeket, érdekes módon a PISA-felmérés elkeserítő tavalyi eredményei után az oktatási államtitkárság még azt közölte:

az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg.

Tavaly decemberben pedig Palkovics László egyrészt magát a PISA-felmérést, másrészt az „elmúlt nyolc évet” okolta a magyar diákok silány teljesítményéért.

Kérdés, hogy ezzel a logikával  ez a siker most akkor kinek a számlájára írható.

Forrás: 24.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció