Veszélybe kerülhet a kistelepülések élelmiszer-ellátó rendszere, amennyiben nem születnek a hazai kis- és közepes vállalkozásokat segítő intézkedések a kereskedelem napi fogyasztási cikkeket forgalmazó területén. A tavaly elszenvedett többezres boltszámcsökkenés, a folyamatos piaci koncentráció a költségvetésnek is egyre nagyobb hátrányt jelent – mondta lapunknak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin jelezte, emiatt több konkrét javaslattal fordultak a kormányhoz.

Haladéktalanul vissza kell fordítani azt a folyamatot, amelyben évek óta csökken a magyar vállalkozások piaci jelentősége a kiskereskedelemben, mert egészségtelen és nem kívánt nemzetgazdasági hatásai lehetnek annak, hogy az élelmiszer-forgalmazás 60 százalékát itthon a multinacionális áruházláncok uralják – jelentette ki a Magyar Időknek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

Neubauer Katalin elmondta, érdekképviseletük szerint immár minden eszközre szükség van ahhoz, hogy megállítsák a kisebb hazai cégek számának csökkenését az 50 hónapja folyamatosan bővülő szektorban. Úgy vélekednek, a hazai kereskedelem védelme nélkül tovább csökken a magyar termékek disztribúciója, lassan eltűnnek a regionális és tradicionális ízek, megszűnik a kereskedelmi paletta sokszínűsége, és kikopik a köztudatból a mindennapi kenyér fogalma.

– Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy javaslatainkat a döntéshozókkal elfogadtassuk – szögezte le.

– A vásárlási szokások markánsan átalakultak, amit a piacnak megfelelő tempóban követnie kell. Hátrányban vannak viszont a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások, amelyek közül tavaly ­4600-an szüntették be a működésüket. Folyamatosan koncentrálódik a piac, míg különösen vidéken a helyi boltok árbevétele csökken, kiadásaik pedig nőnek – mondta a főtitkár.

Megjegyezte, a kisboltok áremelési kényszerben vannak, ami oda vezethet, hogy előbb-utóbb veszélybe kerül a kistelepülések élelmiszer-ellátó rendszere, amennyiben nem születnek segítő intézkedések a napi fogyasztásicikk-kereskedelemben. Rámutatott, a munkaerőhiány miatt hatalmas nehéz­ségekkel küzdenek a kicsik, mert hiába történt ágazati szinten átlagosan 15 százalékos béremelés, képtelenek versenyezni a diszkontok bérajánlatával.

Forrás híján pályázati támogatásra van szükség a megfelelő jövedelemcsomagok összeállításához, amelyek nélkül bizonytalanná válhat a kkv-k hosszú távú működése – vélekedett.
Ez a főtitkár szerint amiatt is fontos, mert a 3000 fő alatti kistelepüléseken, ahol összesen mintegy 3 millió lakos érintett, egymást szorongatják a helyi kereskedők, a legtöbbjük azonban egy idő után bezár, ami költségvetési bevételkiesést jelent.

– Többször felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a védhető és vállalható pozitív megkülönböztetés, a célzottan kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások pályázati rendszerének kialakítása nélkül el fognak fogyni a hazai szereplők a területről – állapította meg Neubauer Katalin.

Ezért javaslatot tettek például az energiahatékonyságot növelő hűtőberendezések csereprogramjára vagy a humán erőforrás fejlesztését és a bérfelzárkóztatást, a diákok, nyugdíjasok foglalkoztatását elősegítő pályázatokra is.

Forrás: Magyar Idők

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció