„Azt szeretném kérni, hogy legyenek türelemmel mindaddig, amíg kiérlelt, de nem végleges, vagyis megvitatható anyagok kerülnek az asztalra. (…) Még semmi nincs eldöntve” – ezt kérte a Nemzeti Alaptanterv (nat) megújításáért felelős miniszteri biztos, Csépe Valéria. A professzor a kulturális bizottság keddi ülésén ismertette a nat átdolgozásának folyamatát. Mint mondta, a nemzetközi kitekintést és az eddigi hazai eredmények elemzését elvégezték. A magyarországi kerettanterveket áttekintve arra jutottak, hogy sok helyen probléma van a koherenciával, például egyes tartalmi elemek életkori elhelyezésével és egymásra épülésével – írja a Magyar Nemzet.

A miniszteri biztos emlékeztetett: a bővített nat-koncepció elkészítési határideje december 31-e, de több olyan pont van, amelyben további szakmai egyeztetések szükségesek, hiszen egy új szemléletű alaptantervről van szó, amelynek a tartalmát a 21. században szükséges, használható tudás határozza meg. A következő fontosabb határidő jövő év április 30-a lesz, ekkorra egy teljesen kidolgozott, szövegszerű javaslatot kell majd letenni az asztalra alapdokumentum formájában, amelynek érthetőnek és a gyakorlatban használhatónak kell lenni, továbbá méltányosnak is. Utóbbi azt jelenti, hogy például figyelembe kel vennie a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket. Mint Csépe Valéria hangsúlyozta: 2018 szeptemberétől indulhat meg többek közt a szakmai, valamint a társadalmi egyeztetés. Felhívta rá a figyelmet: utóbbi a szaktárca feladata lesz. Ezt követően kell majd döntést hoznia arról, milyen módon lehet felmenő rendszerben bevezetni az új natot, ehhez milyen feltételek adottak és milyen kockázatok várhatók. „Nem lehet változást, korszerűsítést bevezetni úgy, hogy a résztvevők többsége ezt nem tekinti magáénak” – jelezte.

 

Arról is beszélt: az a félreértés állandóan megjelenik, hogy a 174 bejegyzett szakmai szervezet közül ki mindenkinek kellene részt venni egy szakmai munkában, holott ekkora létszámmal nem lehetne dolgozni. Szerinte már most is szakemberek dolgoznak a nat megújításán a tanítónőktől kezdve az egyetemi tanárokig. 

Elmondta: bár időnként figyelembe vehető a munkaerőpiac aktuális elvárása, de ezt az alaptanterv tervezésnél nem lehet megtenni. Példaként azt említette: nem tudni, hogy mire az idén első osztályba lépett gyerekek 2034-ben lediplomáznak, milyen szakmák lesznek akkorra. A gyermekek iskola leterheltségével kapcsolatban úgy nyilatkozott: ez azzal is csökkenthető, ha élményt ad az iskolában végzett munka. Azt pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy vannak iskolák, ahol heti 40 órás a tanítás.

A professzor szavaiból kiderült az is: pillanatnyilag szakmai viták folynak arról, hogy a gyermekek tanulmányaik során tegyenek-e alapvizsgát, és ha igen, azt mikor tegyék, és az „belépője” legyen-e egy majdani érettséginek. Hogy a tankötelezettségnek mi legyen a korhatára, arról viszont nem a nat rendelkezik.

„Lehet sok jó dolgot bevezetni, de az elmúlt évek és évtizedek is azt mutatják, hogy előkészítetlenül inkább visszaütnek” – ezt már annak kapcsán mondta Csépe Valéria, hogy szükség lenne-e kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésére. Szerinte általánosságban véve ez „támogatható”, de komoly előkészítést és magasabb szintű döntést igényel. Például fel kell mérni, hogy egy plusz osztály bevezetéséhez van-e elegendő humánerőforrás, kialakíthatóak-e a megfelelő infrastrukturális feltételek és van-e hozzá kellő pénzügyi háttér. Hangsúlyozta: a gyerekek alapkészségei a legfontosabbak, ezek határozzák meg a későbbi előmenetelt, ezért bírálta, hogy a matematikában olyankor tanítanak aránypárokat, mikor annak megértésére csak a gyerekek 30 százaléka képes még.

A miniszteri biztos szerint a nat megújításán dolgozó szakemberek célja, hogy időtálló alaptantervet készítsenek, hiszen az eddigiek alig éltek meg több időt, mint öt év. Csépe Valéria megjegyezte: „ijesztően nagy a várakozás” a nat korszerűsítése kapcsán, holott az alaptanterv „nem varázsszer”.

Forrás: Magyar Nemzet

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció