A parlamenthez már benyújtott törvényjavaslat szerint a nyugdíjas szövetkezetekbe azok is beléphetnének, akik a korhatár betöltése előtt vonultak nyugalomba. Ismét feltérképeztük, jelenleg miből válogathatnak a nyugdíjasok, és a helyzet változatlanul az, hogy alapvetően nem a remélt ajánlatokat tartalmazza a kínálat. A pedagógusokat eleve kiszorítják innen – írja az azenpenzem.hu.
A nyugdíjas szövetkezetek eredeti szabályozása szerint tag az lehet, aki öregségi nyugdíjban részesül. Ezt a kört korábban már (2017. évi CXLVI. törvény) kibővítették az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel. A parlamenthez önálló képviselői indítványként benyújtott (napirendre még nem vett) legfrissebb javaslat „hozzácsapja” még azokat is, akik korhatár előtti ellátást kapnak. A változás 2018. január 1-jén lehetne hatályos. A cél az általános indoklás szerint, hogy növeljék az intézmény népszerűségét, hogy az „minél több embert visszavezessen a munka világába”.
Elméletben minden bővítés hasznos, szerintünk azonban úgy értelmetlen az egész, ahogy van. Érdemes felidézni korábbi cikkünket, amiben megírtuk: az állam helyett magánvállalkozók zsebében közel akkora összeg landolhat a szövetkezeti formában foglalkoztatott nyugdíjasok után, mint amennyi a fizetendő járulékok összege lenne. A szövetkezetek ugyanis a fenntartásukhoz szükséges összeget (ez a bruttó bérnek általában a 30 százaléka, de találtunk már 15 százalékkal is beérő szervezetet) beszedik a munkáltatóktól.
Az ágazati szabályokkal lehet takarózni
A munkáltatók bruttóban gondolkodnak, így a szövetkezetek előnye alaposan megcsappan. Másként nézve: a nyugdíjasok ennek megfelelően alacsonyabb bérre számíthatnak. Kivéve a pedagógusokat. Úgy tűnik ugyanis, hogy éppen azt a réteget zárják ki – megjegyezzük, egyértelműen a kormányzat által kidolgozott szabályozás miatt – az egészből, akiknek foglalkoztatására igen nagy igény lehetne. A nyugdíjasok, de az alkalmazók szempontjából is.
Az egyik nyugdíjas szövetkezet utánajárt, és érdeklődésére a minisztérium és az állami fenntartó részéről megerősítették: a pedagógusok foglalkoztatására az ágazati jogszabályok az irányadók.
Bár a közszférában érvényben levő korlátozások nem vonatkoznak a nyugdíjas szövetkezet tagjaként végzett munkára, az ágazati törvények lehetetlenné teszik, hogy ezzel a lehetőséggel a pedagógusok is éljenek. A köznevelési törvény szerint pedagógus munkakör az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. A szövetkezeti törvény értelmében a nyugdíjas szövetkezet a nyugdíjas tag kiközvetítését a munkaadóval kötött szolgáltatásra irányuló szerződés alapján látja el, a munkavállaló a szövetkezettel van jogviszonyban.
Még a nyáron megnéztük, hogy a fellelhető kínálatból milyen munkákat választhatnak a dolgozni vágyó nyugdíjasok. Miközben nagyon sok nyugdíjas (általában diplomás, illetve a közalkalmazásból kipottyant, speciális képzettséggel rendelkező) ugrásra készen várta, hogy beinduljanak a nyugdíjas szövetkezetek, az ajánlott állások akkor és sajnos még jelenleg is meglehetősen hervasztóak. Többsége kifejezetten fizikai erőfeszítést igénylő (takarítói, árurakodói, csomagoló, szórólapozás, függönyvasalás, varrodai kisegítés), ami azért nem tűnik annyira ideálisnak az idősebbek számára.
Így néz ki most a lelombozó kínálat
Több tucat mostani munkalehetőséget néztünk át, ennek alapján készített számításaink szerint az átlagos óradíj Budapesten és Pest megyében is alig lépi túl az ezer forintot, Szabolcsban pedig mindössze 750 forintra rúg. Ebből is látszik, hogy nagyítóval sem igazán lehet kvalifikáltabb munkára vonatkozó ajánlatot találni. Ha mégis, akkor az ajánlott pénz tűnik alacsonynak. Például Veszprémben ezer forintos óradíjat fizetnének egy könyvelőnek.
Érdekesebb álláslehetőség például, hogy kávétesztelőt keresnek óránként 1390 forintért (ez az általunk találtak között a legmagasabb óradíj), de hozzáteszik: ebből a fogyasztást meg kell téríteni. Talán a másik végletnek tekinthető, hogy Miskolcon áruházi rakodónak vennének fel nyugdíjast, a nem egészen 900 forintos bruttó óradíj mellé pedig gépkocsi- vagy bérlet költségtérítést, teljesítményarányos bónuszt, sőt még havi nettó 4000 forintos cafeteriát is kínálnak.
A szövetkezetek pedig, ha a nyugdíjasoknak nem is feltétlenül, alapítóiknak nyilván jó üzlet lehet. Nem véletlenül alakulnak egyre-másra a kapcsolati tőkékre is alapozott vállalkozások. A Világgazdaság nemrégiben arról számolt be, hogy hamarosan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei irodáiban toboroznak nyugdíjas munkaerőt a Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet számára. Magánszemélyek az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) „szervezésében” szeptember elején alapították meg ezt az újabb nyugdíjas szövetkezetet.
Forrás: azenpenzem.hu
