Négy megyét érint az a munkaerőképzési program, melynek bevezetőjeként a szigetszentmiklósi JULIUS-K9 Zrt. / K9-Sport Kft., mint fejlődő magyar textilipari vállalatcsoport 2015-ben nyitotta meg első üzemét Tiszaderzsen. Két tiszaderzsi telephely teljes kihasználtsága után indultak meg az első tiszafüredi beruházások is annak érdekében, hogy az innovatív, szabadalmakkal és formatervezési mintákkal védett táskák, ruházati termékek és kutyafelszerelések gyártási mennyiségét a megnövekedett piaci igényeknek megfelelően alakítsák – írja a 24.hu.

A régióban dolgozók száma 2017. év végéig meghaladja a száz főt, viszont a további száz, textilipari tapasztalatokkal rendelkező munkavállaló toborzása és munkába állítása már komolyabb erőfeszítést igényel, mint eddig bármikor. Csakúgy, mint a vállalat tiszafüredi táskaüzemének 2016-os beindításával kapcsolatos munkaerő-bővítés alkalmával, a most indított fejlesztéseknél is az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tiszafüredi Kirendeltségétől kért a gyártó segítséget. Mindkét fél számára elsődleges fontosságú a munkanélküliek vagy közmunkaállományban tartózkodók mielőbbi munkába állítása.

Az együttműködés sikerét jelzi, hogy november 17-én aláírásra került a járulék-támogatásban részesített új dolgozókkal kapcsolatos dokumentáció is. Az aláíráskor jelen volt a kirendeltségen a térségben is nagy erőkkel gyártott, időközben világhírre szert tett IDCR kutyahám legismertebb reklámarca, a „Csupi” nevű kutya.

A közeli jövő tekintetében is stratégiai lépésekre került sor. A gyár részéről a kirendeltségnél leadott, az újabb száz főre vonatkozó munkaerőigényt a hivatal már hét településre kiterjedően kommunikálta. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a kimagasló minőségi előírások szerint gyártó cég a már elméleti tudás alapján előválogatott jelentkezők átlag 50 százalékát tudta csak sikerrel betanítani a munkafolyamatokra. Ezért a vállalat vezetője, Sebő Gyula a 2018. évre a Hajdú-Bihar, Borsod, Heves megye területére fixált munkaerő-közvetítés kiterjesztésére, illetve ezzel kapcsolatos állásfoglalásra kérte fel a tiszafüredi kirendeltséget. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a város 30 kilométeres körzetében messze nem áll rendelkezésre olyan számú és képzettségű munkaerő, melyre a világszinten terjeszkedő vállalatnak hosszú távon szüksége lenne.

Alig tanulnak varrónőnek

A lehetőségek tisztázása érdekében a cégvezető a vidám és gondtalan Csupi kutyával együtt kereste fel a textilipari szakmunkás utánpótlás képzésében évtizedeken át fontos szerepet játszó Hámori András Szakgimnáziumot. A kutyahámot viselő eb a gyerekek számára pozitív ismerkedési élmény volt.

A delegációt Törökné Beke Ida, az iskola igazgatója fogadta. Az igazgatónővel folytatott megbeszélés tárgya a rokonszakmának tekinthető „női szabó” szakirány helyzete és fejlődési lehetősége volt. A Tiszafüreden jelenleg ebben az oktatásban részesített, mindösszesen 5 tanulót számláló csoport rávilágít az országos helyzetre is. Ráadásul a többi, szintén létfontosságú szakirány, mint a kőműves vagy a hegesztő terület diákjai változatlanul részesülhetnek a havi, akár több tízezer forint összegre is felkúszó „Szabóky Adolf ösztöndíj program” adta lehetőségekben. Ez a támogatás a női szabó vagy más új, a cég hazai gyártásával szorosabban összefüggő textilipari területre már nem vehető igénybe, ami előrevetíti a szakma teljes leépülését. A megbeszélésen ezért – az iskola általános támogatása mellett – a felnőttképzésre vonatkozó lehetőségek kerültek előtérbe. A november 20-án megrendezett iskolai pályaválasztási nyílt napon a cég által biztosított jövőképről kaphattak még részletesebb tájékoztatást a végzős 8. osztályos gyermekek és szüleik is.

Kutyanehéz helyzetben

A helyzet mondhatni „kutyanehéz”! Gyártóként és kereskedőként mindig is hozzá voltunk szokva a kihívásokhoz. Ma azonban a legalapvetőbb gépesítéssel is mintegy másfél millió forint eszközberuházással jár számunkra egy dolgozó munkába állítása. Ehhez hozzá kellene még számoljuk a növekvő raktárkészletek, a logisztikai háttérfejlesztések egy emberre levetített költségeit. Őszintén megmondom, hogy a számunkra eddig nyújtott állami és európai uniós támogatások ellenére sem látom lehetőségét hosszú távon annak, hogy a Bosch vagy a Samsung környékbeli üzemeihez hasonlóan 60-100 kilométeres távolságról finanszírozzuk dolgozóink napi munkába szállítását. Ezt a kérdést alaposan körül kell még járnunk.

Amennyiben lehetséges, szeretnénk ráfordításainkat inkább a szakemberképzésre összpontosítani – nyilatkozta Sebő Gyula.

Forrás: 24.hu