A kormány ugyan nem fogadta el a diákok és a szakmai szervezetek követeléseit, hogy ne kötelező, hanem választható legyen az ágazati szakmai érettségi, mégis változtatnak a szakgimnáziumi végzés szabályain, a 2016-ban bevezetett úgynevezett mellék-szakképesítés vizsgát válaszhatóvá tennék – tudta meg a Népszava.

Az erről szóló törvényjavaslat szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne növekedjen a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhelése, a mellék-szakképesítés ne legyen kötelező része az ágazati szakmai érettségi vizsgának. Ez a lépés rugalmasabb tanulmányi megoldásokat tesz lehetővé, ráadásul ha januártól életbe lép a változás, az új szabály már azokra is érvényes lenne, akik a tavalyi vagy az idei tanévben kezdték meg tanulmányaikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy fiatal a tanulmányok megkezdése után jön rá, hogy nem az eredetileg választott rész-képzés érdekli, menet közben is változtathat rajta.

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a lépés valóban kedvező a diákok számára, ám nem old meg minden problémát. Tóth József lapunknak elmondta: ezzel a négy közismereti (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és az ágazati szakmai érettségi vizsga továbbra is kötelező marad, utóbbinak csak egy része válik választhatóvá. Így ha egy szakgimnazista a felsőoktatásban szeretne továbbtanulni, neki továbbra is vizsgáznia kell még egy hatodik tárgyból is a választott tanulmányi területnek megfelelően. Emiatt viszont a szakgimnazisták hátrányba kerülnek a „normál” gimnazistákkal szemben.

Tóth József , a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke

Hasonlóan vélekedett Mendrey László is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) a módosító javaslat miatt összehívott ülésén a LIGA Szakszervezeteket képviselte. Szerinte a képzést azzal lehetne rugalmasabbá tenni, ha a szakmai tárgyak oktatását később kezdenék el, és több időt hagynának a közismereti tárgyakra. - Az ülésen megemlítettem, mindezt nemcsak a szakgimnáziumokban, hanem a szakközépiskolákban is érvényesíteni kellene. A kormányzati képviselők azt ígérték, megfontolják a lehetőséget - mondta.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke

A szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés minőségének eltéréseiről múlt héten publikált jelentésében az Európai Bizottság (EB) is rámutatott: a szakközépiskolákban gyenge a közismereti alapképzés, súlyos hiányosságok vannak, az országra jellemző magas lemorzsolódási arány csaknem fele is ezekben az intézményekben történik. Mint írták: az, hogy „a szakmaspecifikus tárgyak tanítását már 14 éves korban megkezdik, anélkül, hogy leraknák az alapkészségek szélesebb alapjait, kevés teret enged a későbbi tanulmányi váltásra” és csökkenti a tanulók esélyét, hogy később rugalmasan alkalmazkodjanak a változó munkaerőpiaci igényekhez. Az EB szerint a szakközépiskolák diákjai a végzés után nehezen találnak munkát és a bérük 25 százalékkal alacsonyabb, mint a más középiskolákban végzetteké.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció