Tavaly közel 100 milliárd forintból gazdálkodhattak a hazai bíróságok, költségeik háromnegyedénél is többet a bérek és járulékaik tettek ki. Az viszont nem világos, hogy Orbán Viktor, miniszterelnök miért kér az OBH nevében százmilliókat Brüsszeltől – olvasható a napi.hu-n.

 Közzétette a Parlament honlapján előző évi költségvetési beszámolóját az Országos Bírósági Hivatal. Az elszámolásból kiderül, hogy a szervezet tavalyi büdzséje mintegy 5 milliárd forinttal haladta meg a 2015-öst. Úgy, hogy bevételei a korábbi 12 milliárdról több mint 27 milliárdra nőttek.

A szervezet bevételeinek legnagyobb része abból adódott, hogy tavalyelőttről több maradvány tételt csoportosítottak át, melyek legnagyobb részét épületrekonstrukcióra fordítottak. A közhatalmi bevételek - illetékek, bírságok és büntetések, valamint bírósági szolgáltatások igénybevétele - érdemben nem nőtt egy év alatt: a 2015-ös 2,3 milliárd helyett 2,6 milliárd forintot szedtek be.

A béremelés súlyos tétel

Nőttek viszont a bérjellegű kiadásai az Országos Bírósági Hivatalnak: ennek kiváltója, hogy tavaly októberben az igazságügyi dolgozók fizetését emelték, köztük a bírók illetményalapja is nőtt. A hazai 20 törvényszéken, a Kúrián és az OBH-nál összesen 2846 bírót foglalkoztatottak, de a bíróságokon összesen 11 104 ember - írnok, tisztviselő - dolgozott.

A kiadott adatokból kitűnik, hogy a kiadások több mint háromnegyedét, 77 százalékot (72 milliárd forintnál is többet) költöttek a fizetésekre. Ebből csak az ügyeletek és a helyettesítések, a túlórák, a jubileumi jutalmak, a költségtérítések, valamint a cafetéria-juttatások 11,2 milliárd forintot tettek ki.

Rejtély, pontosan mire kérnek pénzt Brüsszeltől

A szocialisták képviselője Harangozó Tamás már több írásbeli kérdést is feltett azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire vár a magyar kormány Brüsszeltől 235 milliárd forintnyi támogatást a menekültügyi és migrációs helyzet kezelésével összefüggően. Az Orbán Viktor által gyakran hivatkozott listán a tételek között szerepel az Országos Bírósági Hivatal is, de nem tudni, hogy milyen többlet kiadások miatt.

Az MSZP-s politikus hiába kérdezett rá konkrétan is az OBH támogatására, a Pintér Sándor belügyminiszter által összeállított listából összesen annyi derült ki, hogy a magyar költségvetéstől 811,9 millió forintot utaltak a bírói szervnek a tavalyi évben. Az OBH beszámolójából sem derül ki, hogy mire is ment el a pénz, amit megtéríttetnének az EU-val.

Az önbevallásból csak az látszik, hogy a migrációs válság csúcsán, 2015-ben még 505,8 millió forint volt az idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatos összes kiadás. Majd a rákövetkező évben ez a tétel több mint a felére, 208,8 millió forintra csökkent. Feltételezve - ennek ugyanis a szövegben nincs nyoma -, hogy a két év után egybe kértek támogatást a költségvetéstől, összesítve a tétel akkor is csak 714,6 millió forintra rúg.

A bevallásból még az is kiderül, hogy „a migráció büntetőjogi gyakorlati vonatkozásai” néven tartottak egy egy napos kurzust áprilisban. Ezen 43 dolgozó vett részt, valószínűtlen, hogy a hiányzó közel 100 millió forintot ez tenné ki.

Forrás: napi.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció