Törvényjavaslatot nyújtott be a Párbeszéd, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ét. Az ellenzéki párt szerint a társadalom részéről egyértelmű az igény ez iránt. Ezt támasztja alá szerinte az a civil népszavazási kezdeményezés is, amelynek kiírásához szakszervezetek gyűjtik az aláírásokat. Ám a Párbeszéd úgy véli, referendum helyett az Országgyűlés is pontot tehetne az ügy végére – írja a Magyar Nemzet.

A Jobbik, az LMP és az MSZP is támogatja

Négy évvel ezelőtt a Jobbik is kezdeményezte december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását, hiszen érdemi munkavégzés sok helyen ezen a napon nincs, így fölöslegesen terheli a családokat. A javaslatot akkor lesöpörték az asztalról, de a párt megkeresésünkre közölte: 2013-as önmagával természetesen ma is egyetért. A szakszervezetek már a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormánnyal is egyeztettek a kérdésről, ám azok a kabinetek nem álltak kötélnek.

Az MSZP is jó ötletnek tartja a kezdeményezést, beszállt az aláírásgyűjtésbe is. Úgy véli, december 24-én minden család a szentestére készül, és ezt a munkaadók jelentős része is beárazta, vagyis az alkalmazottak vagy rövidített munkanapot dolgoznak, vagy be sem kell menniük. Az újabb munkaszüneti nap tehát a cégeknek sem lenne nagy teher. 

Az LMP is a szabad szenteste mellé állt. A párt már a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítóban is próbálkozott ezzel. Szerinte a karácsony kitüntetett családi ünnep, a társadalmi igényt kellene figyelembe venni, nem az elmaradt gazdasági hasznot – ahogy Európa számos országában is.

Kevés nálunk az ünnepnap

December 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával egyetért Palócz Éva, a Kopint-Tárki közgazdász-vezérigazgatója is. Szerinte a nagypéntek helyett eleve a szenteste napját kellett volna felszabadítani, mivel az kedvezőbb a családok szempontjából.

A szabad szenteste azonban emellett is megvalósítható – véli a szakértő –, hiszen december 24. most sem számít igazán hatékony munkanapnak; ráadásul Magyarország munkaszüneti napok tekintetében valamivel így is az uniós átlag alatt maradna. A gyakorlati megvalósítás már a kereskedőkön és a szakszervezeteken múlik, Palócz a négyórás, rövidített munkarenddel is kiegyezne azzal a kitétellel, hogy a kis üzletek maguk döntenek nyitvatartásukról.

A Párbeszéd szerint a munkaszüneti napok számának növelése életminőség-növekedést jelent, és egészségügyi hasznokkal jár. Ráadásul hazánknak van is mit behoznia ezen a téren. Néha nem árt megállni és kiereszteni a fáradt gőzt – mi sem bizonyítja jobban, mint Magyarország egészségügyi statisztikája, amely kirívóan rossz. Hazánkban ráadásul túl kevesen dolgoznak túl sokat. Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada vitálisan kimerült, s ez meglátszik az utóbbi idők romló táppénzstatisztikáin is.

A Párbeszéd felvetette azt is, hogy hosszabb távon négynapos munkahét bevezetése lehet majd ideális. Az ellenzéki párt szerint ez a robotika és a technológia fejlődésével idővel egyébként is elkerülhetetlenné fog válni. Az LMP szerint kérdéses, mit jelent a négynapos munkarend, napi nyolc vagy napi tíz órát, ha előbbit, azt nem támogatná. Azzal egyetért a zöldpárt, hogy ma kevesen sokat dolgoznak Magyarországon, de a munkaidő csökkentésével a probléma nem kezelhető. Szerintük ugyanis a négynapos munkahét csak tovább súlyosbítaná a munkaerőhiányt, ráadásul az alacsony bérek miatt sokan másod- és harmadállást vállalnának. Az ellenzéki párt úgy véli, egyéb intézkedés nélkül a négynapos munkahét a munkabérek csökkentésével járna, hacsak nem javulna lényegesen a termelékenység. Az LMP a rugalmas munkavégzés pártján áll, ezért is tett javaslatot több alkalommal a munka törvénykönyve családbarát szempontok szerinti módosítására.

Sokak szerint egyáltalán nem ördögtől való a négynapos munkahét emlegetése, hiszen a XX. század elején radikális gondolatnak számított a hatnapos munkahét ötnaposra csökkentése. A négynapos munkahét bevezetése a XXI. századnak – a robotika évszázadának – az elkerülhetetlen velejárója, a kérdés csak az, mely országban mikor vezetik be.

A szakértő szerint azonban a négynapos munkarendnek nincs realitása. Palócz Éva úgy látja, a munkafolyamatok robotizálása több évtized múlva történhet meg, jelenleg pedig inkább a munkaerőhiány az igazi probléma. A másik ok, hogy igazi növekedést jelenleg a szolgáltatószektor tud felmutatni, ami hagyományosan emberközpontú, és várhatóan az is marad. „Nem hiszem, hogy megérem, de nem is szeretném, ha gépfodrász vágná a hajam, ha robot szervírozná nekem az ételt egy étteremben” – jegyezte meg kérdésünkre Palócz Éva. 

Hozzátette, a jóléti államok kísérleteznek vele, hogy pár órával megrövidítik a 40 órás munkarendet, de ez is kockázatokkal jár. Szerinte az sem vállalható alternatíva, hogy a négynapos munkarendben emelt óraszámban dolgozzunk, hiszen ez felborítja a családok időbeosztását; az általános iskolás gyerekektől pedig nem lehet elvárni, hogy tíz órákat üljenek az iskolában szüleikre várva.

Forrás: Magyar Nemzet

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció