Az eddigi cikkeinkből kiderült, hogy mintegy 600 ezer magyar élhet az Európai Unióban. Az ország szempontjából a legtermékenyebb korosztály vándorol el, hiszen egyrészt ők vállalnak gyermeket, másrészt az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak és fizetnek adót. Egyes munkakörökben komoly hiányt okoznak az elvándoroltak. Most arra világítunk rá, hogy egyre többen mennek tanulni is külföldre, néhány év alatt több mint a duplájára emelkedett a számuk. Sokan már eleve külföldön kezdik el az iskolát. Valószínűleg minél fiatalabb korban elvándorol valaki, annál nagyobb az esélye, hogy soha nem is tér vissza – írja a Portfolio.
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák. Ennek ellenére érdemes foglalkozni a témával, ezért ennek szenteltük cikksorozatunk negyedik részét.
A sorozat első három részét az alábbi linkekre kattintva lehet elérni:
Első rész: Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk
Második rész: Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak
Harmadik rész: Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok
Egyre több magyar diák lép le
A munkaerő elvándorlásával kapcsolatos megállapítások után logikusan gondolhatjuk azt, hogy egyre több magyar diák tanul külföldön. Ennek oka, hogy egyrészt sokan családostól költöznek el a magasabb fizetés reményében külföldre, másrészt az utóbbi időben a diákok körében is egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható, vagyis sokan az oktatási rendszerrel való elégedetlenség miatt mennek el. Utóbbi főleg a felsőoktatásra lehet jellemző.
Elsőként annak próbáltunk utánajárni, hogy a tanköteles magyar diákok közül hányan tanulnak jelenleg külföldön. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt (OH) kerestük meg elsősorban, az ő adataikból állítottuk össze az alábbi grafikon:
Sajnos ez a statisztika sem teljes körű, a hivatal tájékoztatása szerint ugyanis ha egy magyar állampolgár külföldön kezdi el a tanulmányait, akkor a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelentenie. Ezekről a bejelentésekről nincs statisztika. ha viszont egy diák valamelyik hazai oktatási intézmény tanulója, és külföldön folytatja tanulmányait, akkor azt az iskola igazgatójának kell bejelentenie, ebben az esetben a hazai tanulói jogviszonya szünetel. Ezekről tudott adatot adni az OH, ahogy a fenti grafikonon láthatjuk.
Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.
Vagyis ez a szám inkább csak a nagyságrend és a tendencia érzékeltetésére szolgálhat. Azt a következtetést azért ezek alapján le lehet vonni, hogy az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik a magyar oktatási rendszer helyett külföldön végzik már az általános vagy a középiskolát.
A németeknél lehetnek a legtöbben
Sajnos az Oktatási Hivatal arról nem vezet statisztikát, hogy a nem itthon tanuló magyar diákok melyik országot választják, ezért ezen a téren a korábbi módszerhez kellett folyamodnunk. Egyrészt megkérdeztük az uniós tagállamokat a náluk tanuló magyarok számáról, de ez nagyon hiányos adatbázist eredményezett, hiszen nem mindenhol van erre vonatkozó adat, vagy nem küldték azt el számunkra. Másrészt viszont a cikksorozat második részében bemutatott korfákból is lehet következtetéseket levonni, hiszen az életkor alapján behatárolható a tanulók száma.
"Szokás szerint" Nagy-Britannia esetében nem tudtak kérdésünkre részletes statisztikával szolgálni, az ottani oktatási hivatal nem mondta el, hány magyar tanul az országban. A másik nagy felvevőpiacnak számító Németország viszont szerencsénkre megint elég részletes adatokkal tudott szolgálni. A korábbi cikkben idézett korfa szerint majdnem 19 ezer olyan magyar él az országban, akik 14 év alattiak, az 5-14 éves kategória pedig mintegy 12 ezer embert jelent, ők lehetnek elsősorban az országban tanuló diákok.
A német statisztikai hivatal (Destat) azonban még részletesebb adatokkal is rendelkezik, melyekből kiderül, hogy összesen több mint 14 ezer magyar diákot tartanak nyilván az országban. Ez az alábbiakból jön össze:
Németország mellett a nagy fogadó országok közül Ausztriából küldtek még részletes adatokat. Náluk 2015-ben 6166 magyar diák tanult az alap- és középfokú oktatásban, emellett még majdnem 2500 tanulót regisztráltak a felsőoktatásban, vagyis összesen több mint 8600 magyar tanul a nyugati szomszédunknál.
Népszerű az Erasmus is
Egy másik módon is szerezhetünk információt a külföldön tanuló magyarok számára: az Európai Unió Ersamus-programjának keretében bármelyik tagállamban el lehet tölteni hosszabb-rövidebb időt szakképzésben vagy felsőoktatásban. A program évente kiad statisztikákat a részt vevők számáról országok szerint. A legfrissebb, 2015-ös jelentés szerint 2014-ben a szakképzésben majdnem háromezren, a felsőoktatásban pedig több mint 4400-an vettek részt Magyarországról.
Az nem meglepő, hogy itt is Németország a legnagyobb fogadója a magyar diákoknak, ahogy a spanyol második hely sem különösebben megdöbbentő, főleg akkor, ha tudjuk, hogy az erasmusosok körében legnépszerűbb tíz európai egyetem közül hat spanyol. Ezen a listán egyébként a legelőkelőbb helyen az ELTE szerepel Magyarországról a maga hatvanadik helyezésével.
Persze az Erasmus azért más kategória, mert az ösztöndíjként működik, gyakorlatilag egy hazai felsőoktatási intézmény tanulója marad a diák, csak eltölt néhány hónapot valahol Európában. Ez pedig nem egyenértékű a kivándorlással, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik.
Egyre többen vissza is jönnek
Azért baj, hogy sokan már tanulni elmennek az országból, mert ezeknek a diákoknak egy része jó eséllyel már nem is tér vissza Magyarországra. Főleg a felsőoktatásban lehet jellemző az, hogy ha a főiskola vagy egyetem után kap egy jó állásajánlatot a diák, akkor kint is ragad legalább átmenetileg az adott országban.
Éppen emiatt lehet érdekes, hogy a külföldön megszerzett diplomások közül hányan akarnak később itthon boldogulni. A Magyarországon honosított diplomák számát kérdésünkre elküldte az Oktatási Hivatal, ebből látszik, hogy néhány év alatt ezek száma is megduplázódott, de még mindig töredéke a külföldön tanulókénak.
Forrás: Portfolio