A munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban az átlagosnál kisebb mértékben nőttek tavaly az átlagkeresetek – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss kimutatásából, melyet a Világgazdaság ismertetett.
Az alig több, mint 20 ezer embert foglalkoztató egyéb szolgáltatásokat nem nézve, nemzetgazdasági szinten arányaiban az oktatás területén nőttek leginkább a bruttó keresetek 2012 és 2016 között – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) részletes adataiból. A teljes gazdaságot nézve az átlagkereset 17,6 százalékkal, 224 ezerről 263 ezer forintra nőtt ebben az időszakban. Az oktatásban dolgozók azonban ennél nagyobb keresetbővülést tapasztalhattak: az elmúlt öt évben az átlagkeresetük mintegy 45 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett a tavalyi évre – csak az utolsó évben közel 10 százalékos volt a bővülés. Ezen belül a legtöbbet a felsőoktatásban dolgozók vihették haza, átlagosan bruttó 322 ezer forintot.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben a versenyszférában 43 ezer betöltetlen álláshely volt. A feldolgozóiparban 17 ezer dolgozót kerestek: ebben az ágazatban 277 ezer forint volt az átlagkereset tavaly, ami 19 százalékkal magasabb a 2012-esnél. Az információ-kommunikációban 2700 állás volt betöltetlen a január–márciusi időszakban, ugyanakkor a szakmai szövetségek szerint akár 20 ezer informatikus is hiányozhat. Ám ebben az ágazatban sem nőttek nagyobb mértékben a keresetek: tavaly 439 ezer forint volt az átlag, ami 10 százalékkal több, mint öt éve.
Az építőipart sem kíméli a munkaerőhiány: itt 13 százalékkal nőttek a fizetések 2012-höz képest, a tavalyi átlagkereset pedig 211 ezer forint volt. Ebben a három ágazatban tavaly az átlagosnál (7,4 százalék) kisebb mértékben, közel 6 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mint egy évvel korábban. A létszámhiánnyal leginkább sújtott kereskedelemben (a gépjárműjavítással együtt) 21 százalékkal – csak tavaly közel 10 százalékkal – 255 ezer forintra nőttek az átlagkeresetek. Érdekes, de itt a foglalkoztatottság is bővült mintegy 20 ezer fővel, így az ágazatban már közel 288 ezren dolgoztak az NFSZ adatai szerint.
A legnagyobb keresetbővülést az egyéb szolgáltatásoknál (például érdekképviseleteknél vagy háztartási cikkeket javító műhelyek alkalmazottainál) mérték: a mintegy 21 ezer főt foglalkoztató ágazatban 52 százalékkal, 256 ezer forintra nőttek a keresetek öt év alatt. Ezt követte az oktatás, majd a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazat, ahol 35 százalékkal 219 ezer forintra emelkedtek a kerestek. Több mint a negyedével nőtt a humánegészségügyi, szociális ellátásban dolgozók (218 ezer forint), valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységgel foglalkozók fizetése (234 ezer forint) is. Ugyan csak néhány ezer embert foglalkoztató ágazat, de leginkább a bányászokat és a kőfejtőket kerülték el az elmúlt évek béremelései, miután 2012 óta itt volt a legkisebb a keresetek emelkedésének üteme (3,8 százalék), így tavaly az átlagkeresetük 255 ezer forint volt.
Szembetűnő a nemek közti különbség: míg a nők átlagkeresete 238 ezer, addig a férfiaké 286 ezer forint volt. Az elmúlt öt évben ez a különbség arányaiban alig változott. Tavaly a szellemi foglalkoztatottak majdnem kétszer annyit kerestek, mint a fizikai alkalmazottak.
Ugyan a pénzügy és a biztosítás területén az átlagnál kisebb mértékű, 14 százalékos volt a keresetek növekedése 2012 és 2016 között, de így is az ebben az ágazatban dolgozók vihették haza a legtöbb pénzt tavaly: az átlagos kereset 506 ezer forintot tett ki. A legkisebb bért a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók fizették: az átlagkereset itt mindössze 190 ezer forint volt, ami így is majdnem 23 százalékkal több, mint 2012-ben.
Forrás: Világgazdaság
