Visszautasította a közigazgatási bíráskodással kapcsolatban a sajtóban megjelent ellenzéki vádaskodást az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde, aki a Magyar Időknek nyilatkozva úgy véli: hasznos tapasztalattal gazdagíthatják a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat az esetlegesen kívülről, a köztisztviselői karból érkezett új bírák. Hozzátette: a bírókkal szemben alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben.

Jelentős változások lépnek hatályba 2018 januárjában a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás területén. Jelenleg húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyből nyolc kiemelt, regionális szerephez jut, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul majd. Ennél is lényegesebb azonban, hogy már első fokon tanácsok ítélkeznek majd egyedüli bírók helyett.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Handó Tünde szerint ez nehéz feladat elé állította a bíróságokat, hiszen a százkilencvenhárom közigazgatási és munkaügyi bíró mellé több lépcsőben, jövő novemberig további csaknem kétszáz közigazgatási ügyszakos bírót kell kinevezni. Az OBH elnöke ugyanakkor úgy látja, a tanácsok tovább emelhetik az ítélkezés színvonalát. – Ha egy ügyet tanácsban döntenek el, az lehetővé teszi, hogy több nézőpontból vizsgálják meg, alaposabb elemzésnek vessék alá, nem véletlen, hogy másodfokon minden ügyszakban kötelező a társas bíráskodás – fogalmazott Handó Tünde.

Ami az új bírók kiválasztását illeti, az OBH elnöke hangsúlyozta: egyetértenek az Igazságügyi Minisztériummal abban, hogy ebben az ügyszakban nagy szükség van az élő közigazgatási tapasztalatra. Azt is leszögezte, hogy cseppet sem példa nélküli, ami történik: például a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a jelenleg ítélkező bírók fele is külsős pályázóként nyert bírói kinevezést, vagy jelentős közigazgatási gyakorlat után került a rendszerbe és kezdte meg azt az előmenetelt, amelynek a végére bíróvá vált. – Ez az ügyszak tehát eleve nyitottabb, mint mondjuk a polgári vagy a büntető.

Azt is látni kell, hogy a közigazgatási szakemberek egy része eleve otthonosan mozog a tárgyalótermekben, mivel a hatóság jogi képviselőjeként bírósági ügyekben is el kell járnia. A tapasztalatuk értékes és hasznos a magasabb színvonalú munkához – közölte Handó Tünde, hozzátéve, hogy akik jelenleg közigazgatási és munkaügyi bíróként dolgoznak, nem vesztik el beosztásukat, sőt akár magasabb szintre is léphetnek.

Hogy kiből lehet bíró, azt jogszabályok rögzítik, és nagyon szigorú feltételeket támasztanak a jelölttel szemben a jogi végzettségen és a szakvizsga letételén túl is. E tekintetben a reform nem hoz változást, tehát szó sincs arról, hogy laikusok kerülnének be bíróként a rendszerbe. – A kiválasztási folyamat hosszadalmas, a jelöltet bírói testületek is meghallgatják, és szakmai múltját, kompetenciáit értékelik. Minden sikerrel vett akadálynak van egy bizonyos pontértéke, akárcsak, mondjuk, a tudományos eredményeknek, a releváns publikációknak, a joggyakorlat idejének – sorolta Handó Tünde.

Egyúttal jelezte, hogy a külsős pályázók esetében mindezt nehezebb mérni, mint a bírók, igazságügyi dolgozók esetében. – A közigazgatás egy rendkívül széles terület, az ebadóktól a közbeszerzési ügyekig sok minden tartozik ide. Ezért fontos tisztázni, hogy a kívülről pályázók esetében miért és hogyan adunk többletpontot. Az viszont nem kérdés, hogy a tapasztalatot értékelni kell – fejtette ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy a megújuló szabályozásban módot lehet találni arra, hogy a közigazgatási jog területén folyamatosan dolgozó, elhivatott, magukat következetesen képező szakemberek mind a bírósági szervezeten belülről, mind kívülről a szakmai múlt egyenlő elismerésével pályázzanak. Ennek technikai lehetőségét megteremtő jogszabály-módosítás tárgyában az egyeztetések elkezdődtek az Igazságügyi Minisztériummal.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy az ő asszisztálásával a kormány egy fideszes káderekből álló pártbíróságot igyekszik kialakítani, az OBH elnöke leszögezte: a rendszerváltás óta bíró nem lehet tagja pártnak, a választási ügyek pedig nem tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe, azokról változatlanul az ítélőtáblák és a Kúria dönt majd. – A bírókkal szemben alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben. Akik ezt megszegik, akár az állásukat is elveszíthetik. Egyébként pedig a fellebbviteli eljárás lényege az, hogy kijavítsa a hibákat, vagy ha ez nem lehetséges, visszautalja az ügyet első fokra.

Soros nem befolyásol

Fontos, hogy a bírót ne a pulpitus, hanem a tudása emelje ki a tárgyalóteremben jelen lévők közül, ezért számtalan kötelező és ajánlott képzést szervezünk számukra – közölte lapunkkal az OBH elnöke. Handó Tünde felidézte: amíg 2006-ban 34 központi képzés volt 1600 résztvevővel, addig 2016-ban már 528, a hallgatók száma pedig elérte a 25 ezret. – A kötelező képzések kihagyása akár fegyelmi eljárást is maga után vonhat, de természetesen nem az a célunk, hogy terhet rakjunk a bírók vállára.

A képzésekre az időszerű és megalapozott ítélkezés, valamint általában a bírósági munka minőségének fejlesztéséhez van szükség. A kurzusok kialakításánál ebből következően figyelembe vesszük a különféle igényeket éppúgy, mint a jogszabályok változását – mutatott rá. A képzések előadói között szakmai szervezetek képviselői is előfordulnak.

Komoly visszhangra talált, hogy e körben az OBH a Soros György hálózata által bőkezűen támogatott Helsinki Bizottsággal is együttműködött. Erről szólva Handó Tünde elmondta: tavaly a gyűlölet-bűncselekmények tárgyában szerveztek egy kétszer egynapos képzést, amelyen nemcsak bírók, hanem például ügyészek is voltak a hallgatóságban. – A helsinkis előadást egy fellebbviteli főügyész-helyettes és egy kúriai bíró moderálta, a kiegyensúlyozottság így biztosított volt. Odafigyelünk arra, hogy a képzéseken csak szigorúan szakmai megnyilvánulások, jogeset-feldolgozások kapjanak helyet. Így nincs mód arra, hogy az előadók saját világnézetüket erőltessék a bírókra – szögezte le az OBH elnöke.

Forrás: Magyar Idők

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció