Franciaországban az iskolák ötödében szeptemberben ismét négynaposak lesznek a munkahetek. Ennek az lesz a nagy hátránya, hogy rövidül a nyári szünet diáknak és tanárnak is. Ezért már javában zajlik az adok-kapok a csökkenő népszerűségű új francia államfő, Emmanuel Macron és az ellenzéke között. A jobboldaliak részletes jelentést is készítettek az előbb bevezetett, aztán visszavont, most pedig újra életbe lépő kezdeményezés következményeiről – olvasható a Magyar Nemzetben.

Spanyolország jobboldali kormánya a technológia fejlődése és a távmunka terjedése miatt fontolgatja a hosszú hétvégét a többek között svéd, holland, amerikai, francia, chilei vagy éppen gambiai kísérlet alapján. José Carlos Casero, a spanyol munkaidőt észszerűsítő országos bizottság (ARHOE) vezetője a hazájában még igencsak a jövő zenéjének tartja a kezdeményezést, mert egy hasonló kísérletből kiderült, az országban még mindig nem sikerült 45 percre szorítani az ebédidőt.

A hosszú hétvége ötlete nem új, a mexikói Carlos Slim, a világ ötödik leggazdagabb vállalkozója három éve javasolta, hogy a digitális technológia fejlődése, a robotika terjedése miatt ideje volna kipróbálni a négynapos hétvégét, tehát egyenesen a háromnapos munkahetet. Ő cserébe 11 órára növelné a munkaidőt. Az Egyesült Államok Utah állama 2008-ban már a gyakorlatban is alkalmazta a libanoni származású mexikói mágnás ötletét a közalkalmazottak körében. A 25 ezer alkalmazottból 18 ezren vettek részt a programban, és kétharmaduk elégedett volt a hosszabb hétvégével. 2011-ben azonban politikai viták miatt beszüntették a kísérletet. Svédországban két évig kísérleteztek hasonló programmal több ágazatban, de idén februárban felhagytak vele, itt is politikai okok miatt. A skandináv állami vállalatok egyes ágazataiban csökkent az alkalmazottak munkaideje, a fizetésük viszont nem. A jobbközép ellenzék azonban azzal szavazta meg a kísérlet végét, hogy több a költség, mint amennyi haszon származik belőle, és idén visszatértek a hat- helyett a nyolcórás munkanapra.

A famegmunkálással foglalkozó Kusinszki András ma már 62 éves, de úttörőnek számít a szakmájában. A HVG tudósítója két éve járt a Zemplén megyei Szegiben, ahol a mindössze hatfős kisvállalkozás vezetője három éve kényszerből úgy vezette be a háromnapos hétvégét az alkalmazottaival egyeztetve, hogy egyáltalán nem tudott a hasonló külföldi előzményekről. A Nyakigláb Kft. vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy tudomása szerint az állami cégekben rendszeresek a túlórák, csak éppen a hétvége maradt ugyanannyi. Arról sem tud, hogy a róla készült cikk után magáncégek követték-e a példáját. Viszont dolgozói szeretik az új rendszert, mert fizetésük nem csökken, és több időt lehetnek a családjukkal, és még egy napjuk marad is ügyintézésre.

A három- vagy négynapos hétvégének azonban hátrányai is vannak, amelyeket a sajtó elegánsan kikerül. Egy spanyol szaklap hatástanulmánya is arra a következtetésre jutott, az így meghosszabbított munkanap először a termelékenységet csökkenti, mert hét munkaóra után már nem olyan hatékony a dolgozó. Csökken a figyelem is – a kétkezi munkavégzők körében a kézügyesség –, tehát ahogy tovább nő a munkaidő, a balesetveszélynek is 37 százalékkal nagyobb az esélye. Arról nem is beszélve, hogy a megnyúló munkahelyi órák által kiváltott szorongás sok betegség okozója lehet.

Forrás: Magyar Nemzet

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció