Csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Településeink közül Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb elingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 087 településről jártunk dolgozni - olvasható ki a Lechner Tudásközpont most élesített legújabb Tér-Figyelő térképéből. Látványos térkép és grafika a magyar munkásosztály mindennapjaiból – olvasható a Portfolión.

Játékot hirdetünk: ki találja meg azt az ingázót, aki a leghosszabb időt tölti és a leghosszabb utat vállalja be a munkába járással? Küldjétek el emailben Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. a címünkre.

 A legtöbben (78 681 fő) Budapestről indultak reggelente másik településre, fővárosunkat Érd és Dunakeszi követte 17 321, illetve 12 226 elingázóval.

Az ország ingázóinak közel 17%-át fogadó főváros után a 174 járásközpontunk közül Székesfehérvárra jártak a legtöbben dolgozni, összesen 30 829 fő. Fejér megye székhelyét Győr követi 30 281 odaingázóval, majd Miskolc következik, amely 25 704 más településről érkezőnek biztosított munkahelyet.

A Lechner Tudásközpont legújabb írásában az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2011-es népszámlálási eredményeire alapozva az ország összes, 1 340 831 ingázójának adatait vizsgálta meg. Ezen belül pedig annak a 837 186 főnek a munkába járási jellemzőit is figyelték, akik akkori lakóhelyükről valamely jelenlegi járásközpontba ingáztak. Utóbbi halmaz lakóhely-munkahely kapcsolatai összesen 29 427 db útviszonyt eredményeztek, s az átlagos távolság 91 km hosszú és 74 perc időtartamú volt két település között.

Mindenkinek ajánljuk böngészésre ezt a látványos interaktív térképet. Egy adott településre kattintva részletesen kibontja a térkép, hogy innen hová és hányan járnak rendszeresen munkába a lakosok. Az adott település színe annak arányában változik, hogy a foglalkoztatottak hány százaléka ingázott másik településre (minél sötétebb a terület, annál magasabb ez az arány). Emellett a vonalak színe is a létszámot ábrázolja. A térképről olyan hasznos információkat is leolvashatunk, hogy a kibocsátó és a céltelepülés személygépkocsival közlekedve hány kilométerre és hány percre fekszik egymástól a leggyorsabb utat figyelembe véve.

Kiragadva Budapest helyzetét:

A legnagyobb arányban a Nyugat-Dunántúli régió településeiről ingáztak, így azok nagy része a 75,1-100% közötti kategóriába sorolható. Szélsőséges példaként említhető Lendvadedes, ahonnan mind a 7 foglalkoztatott más településre járt dolgozni.

Az 50,1-75% közötti kategóriába tartozik a legtöbb település, összesen 1 603 db. A 25,1-50%-os értékek leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein tapasztalhatók. A 0-25%-os csoportba csupán 155 település tartozik, s ez esetben is az előzőleg említett két megye dominál. Három olyan településünk volt, ahonnan egy fő sem ingázott: Csenyéte, Gagyapáti és Litka. Érdekesség, hogy mindhárom község az Encsi járásban található. (A KSH adatvédelmi szabályai miatt 17 község esetén nem ismertek a pontos adatok, ezeket a településeket szürkével jelölték a térékpen.)

A fenti adatok alapján a Honnan ingáztak a legtöbb járásközpontba? kérdésre elsőként Budapest nevezhető meg, a fővárosiak összesen 156 különböző járásközpontba jártak dolgozni 2011-ben. Budapestet követi Debrecen (94), Miskolc (90) és Szeged (82), s elmondható, hogy az első 15 helyen kizárólag megyei jogú városokat találunk. Egy településről átlagosan 9 járásközpontba történt ingázás.

Ha megfordítjuk a kérdést és azt szeretnénk tudni, hogy hova ingáztak a legtöbb helyről, akkor szintén Budapest büszkélkedhet a legnagyobb értékkel. 2 087 településről jártak a fővárosba dolgozni, amely a 2011-es településállomány 66%-át jelentette. A járásközpontokon belül a sorban következő Győr (761), Zalaegerszeg (680), illetve Pécs (588) volt, ami részben abból adódhat, hogy mindhárman egy-egy aprófalvas térség központjai. A járásközpontok közül Sarkad fogad a legkevesebb helyről, 25 településről munkavállalókat.

böngészést mindenkinek!

 Forrás: Portfolio

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció