Az étkezési utalványokból befolyó extraprofit ma már nem a multinacionális vállalatok zsebébe vándorol, hanem a rászorulókat segíti – ezzel magyarázta az Orbán-kormány, hogy miért kellett 2012-ben kiszorítani a külföldi cégeket a több mint 200 milliárdos utalványpiacról. A kormányzati kommunikáció ugyanis akkoriban arról szólt, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénzt a szegény gyerekek és családok üdültetésére fordítják – írja a Magyar Nemzet.
Az a rendszer azonban, amely végül megvalósult, sokkal inkább tekinthető az Orbán-kormány által folytatott politika szimbólumának, mintsem szociális érzékenységtől áthatott intézkedéssorozatnak. Egyszerre szól a multik elleni harcról és egy nemes célról, a siker pedig nem marad el, hiszen „az extraprofit” nem megy ki Magyarországról.
Lapunk azt próbálta kideríteni, hogy ezt az extraprofitot, azaz az Erzsébet-utalványok árusításából befolyt pénzt mégis mire költötték, ám rendre falakba ütköztünk. A Magyar Nemzet által megszerzett adatok – a publikus beszámolókon kívül – szinte kizárólag közérdekűadat-igénylések eredményei, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), valamint az általa száz százalékban birtokolt Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (amely az utalványok terjesztéséért felel) egyéb megkereséseinkre nem reagált.
A számok mindenesetre azt mutatják, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénz jóval több lehetett, mint amennyit végül átadtak az MNÜA-nak, amely – egészen tavaly év végéig – a gyermekek, rászoruló családok és nyugdíjasok üdültetését szervezte. Az MNÜA egyébként a törvény szerint – a 10 százaléknyi működési költséget leszámítva – nem is fordíthatja másra a bevételeit, csak üdültetésre. Ennek az előírásnak feltehetően megfelelt az alapítvány, a kérdés az, hogy mi lett azzal a pénzzel, amit nem utalt át neki az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.
A 2013 és a 2015 közötti években például évente 130-150 milliárd forint értékben adtak el utalványokat, amelyekből a bevétel évi 10-11 milliárd forintos lehetett. Tavaly – a nyugdíjasoknak adott 10 ezer forintos karácsonyi ajándék miatt – felpörgött az üzlet, és 207 milliárd forintért adtak el utalványokat, amelyek után összesen 15 milliárdos bevétel keletkezik. (A részletes bevételszámítás az infografikákon látható.) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány éves beszámolója szerint viszont hiába keletkezhetett több mint 10 milliárdos bevétel az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-nél, az alapítvány (a tavalyi évet leszámítva) csak 2-3 milliárd forintot kapott a leányvállalatától. A hiányzó összeg évente 7-8 milliárd forint, ennek sorsáról azonban hiába érdeklődtünk, érdemi válasz nem érkezett.
Az utóbbi években ráadásul állami támogatást is kapott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, így a táboroztatás költségeit nem csak az utalványok értékesítéséből kellett kigazdálkodni. Ha ezt is hozzávesszük, akkor még nagyobb rejtély, hogy hová folytak el az utalványbizniszből származó milliárdok.
Lapunk arra is rákérdezett a Guller Zoltán vezette Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál, hogy éves bontásban mennyit költöttek a gyerekek üdültetésére. Az alapítvány válasza azonban mindössze egy mondat volt, amelyben jelezték, hogy legfeljebb 10 százalékot költhetnek működésre, minden mást szociális táboroztatásra kell fordítaniuk.
Azt tehát nem árulták el, mennyit költöttek nyaraltatásra, így az alapítványi beszámolóhoz kellett fordulni. Ebből az látszik, hogy a leánycégtől kapott milliárdokon kívül más bevételei is voltak az MNÜA-nak, az elmúlt években pedig évente 5-10 milliárd forintot költhettek üdültetésre. Arról igen különböző számok jelentek meg, hogy ez a pénz pontosan hány gyerek nyaraltatására volt elég, a hivatalos minisztériumi válasz, az alapítvány honlapja és a politikusi nyilatkozatok is ellentmondanak egymásnak. A tavalyi év végéig nagyjából 800 ezer ember, közülük több mint 400 ezer anyaországi és külhoni gyermek juthatott üdülési, táborozási lehetőséghez.
Egy korábbi bírósági ítélet alapján az utalványforgalmazó cég rendre arra hivatkozott, hogy pénzügyei – a hivatalos beszámolókon túl – nem számítanak publikus adatnak. Lapunk emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely eljárásában megállapította, hogy a cég igenis közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az Erzsébet-utalványokból származó pénz tehát nem veszítette el teljesen közpénz jellegét, a későbbi adatkéréseinkre mégis azt a választ kaptuk, hogy nem kötelesek adatot szolgáltatni.
Hasonlóan járt a Magyar Narancs szerkesztősége is, amely azt próbálta megtudni, hogy mennyit költött a cég hirdetésekre a Habony Árpád tulajdonában álló Modern Media Group kiadványaiban. A szokásos titkolózás után a Transparency International segítségével beperelték a céget, majd januárban jogerősen nyertek. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. ennek ellenére nem adta ki az adatokat április 12-ig, ezért a Transparency májusban feljelentést tett a rendőrségen.
Ráadásul a rászorulók üdültetésén kívül biztosan költ másra is a cég, erre utal legalábbis, hogy a hirdetéseken kívül a késő esténként az Echo TV-n és az ATV-n sugárzott, belföldi turizmust népszerűsítő Hazahúzó című műsorra is jutott pénz. A korábbi közbeszerzésekből egyébként az is kiderül, hogy más cégek is jól jártak az Erzsébet-programmal, így például a táborok őrzéséért egy olyan konzorcium felelt, amelyben benne volt a Pajzs 07 Kft. is. Ez a vállalat Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégének, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek a tulajdonában van.
Forrás: Magyar Nemzet
