Elképesztő átalakulás várható a világ munkaerő piacán a digitalizáció rohamos fejlődésének köszönhetően. A változások részleteit próbálta feltárni a Dell informatikai óriáscég és a kaliforniai „Institut pour le Futur” agytröszt közös konferenciája – olvasható a HVG cikkében.
Az ott elhangzottak alapján készült részletes tanulmány most jelent meg. E szerint a digitalizáció első, már lezajlott fázisában a gépek a logikus gondolkodás sémáit vették át. A most zajló második fázisban már az un. kognitív intelligencia alakul ki, tehát egyfajta megismerő és elemző képesség is. A harmadik fázis, amikor a gép virtuális emberi elme lesz, csak 2030 után indul meg. De hova jutunk addigra, vagyis 13 év múlva?
A tanulmány idéz egy korábbi közvélemény-kutatást, amit a Dell végzett el. 400 nagy világcég vezetőit kérdezték meg és a főnökök fele szerint nem csak a jelenlegi vállalataik, de az egész ágazat, amelyben ma még piacvezetők, néhány éven belül egyszerűen eltűnhetnek. Az amerikai munkaügyi hivatal becslése szerint a mai diákok 38 éves korukra már nyolcadik, tizedik állásuknál tartanak majd. És nem csak munkahelyet, hanem szakmát is változtatnak majd.
Az nyilvánvaló, hogy a csavarhúzogatós, rendkívül szerény képzettséget igénylő munkahelyek tényleg el fognak tűnni. A The Guardian még 2015-ben végzett felmérése szerint a kézi munka delokalizációja a drága Európából és Amerikából Ázsiába és Afrikába a termelési költségek 65 százalékos csökkentését jelentette. A robotizálás viszont 90 százalékkal csökkenti ugyanezen ráfordításokat. De az emberre mindig szükség lesz.
A Dell tanulmánya szerint egyfajta kreatív destrukció zajlik majd. Hagyományos munkahelyek szűnnek meg, de ma még teljesen ismeretlenek jönnek létre. A jövő harminc éves, átlagos végzettségű és nyelvtudással is rendelkező szakembere nomád munkavállaló lesz és egyszerre legalább három, de lehet, hogy négy, öt állása is lesz. A munkahelyre való bejárás értelmét veszti, hiszen Afrikából is lehet dolgozni egy új-zélandi cégnek. Ráadásul megszűnhet a faji, vallási diszkrimináció is, ami ma még meghatározó. Az új digitalizált világban csak a képesség számít majd, a nemi, az etnikai és a vallási hovatartozás nem.
A tanulmányt ismertető Le Figaro szerint ez túl optimista a következtetés, amely nem számol egy sor szociális és egyéb, politikai következménnyel. De pár héttel korábban a francia vállalkozók szövetsége is közzétett egy elemzést, amely arról szól, hogy a digitalizáció valóban fenyegeti a hagyományos munkahelyeket. De, és ez tanulmány lényegi következtetése, ha a cégek, az önkormányzatok és a francia állam hajlandó feltárni az új korszak kihívásaira adandó válaszokat, például a szakképzés és az oktatáspolitika radikális reformjával, akkor a digitalizálás akár előny is lehet.
Tehát felejtsük el az egy, ma még létező, de holnap eltűnő szakmákra irányuló szűklátókörű képzést. E helyett adjunk a tanulóknak nyelvismeretet és a digitális technológia tökéletes kezelését lehetővé tévő tudást. A francia kormány vette az üzenetet és egy 15 milliárd eurós, öt éves, a képzés modernizálását elősegítő programot indított el. Ez a program azt a kisebbséget segíti, amely nem tudja teljesíteni az egyetemi belépőt jelentő francia érettségit. A többség, akik leérettségiztek, ők a középiskolát végzettek 85 százaléka, de facto már révben vannak, előbb-utóbb felsőfokú diplomát szereznek és ez a francia szisztéma lényege és sikerének titka. De hogy reagálnak a digitális kihívásra például Magyarországon azok a vállalatvezetők, akik a kalapácsos, pöfögős, füstölős, csavarhúzós, egy adott szakmára irányuló képzésbe terelnék a tizenéveseket, a minden változásra nyitott, általános gimnáziumi képzés helyett?
Forrás: HVG
