Akár már a tízezer főt is elérheti a hazánkban dolgozó, harmadik országból érkezett vendégmunkások száma, azonban sokuk egyik napról a másikra már az Európai Unió más tagállamában próbál szerencsét a Magyarországon kiállított munkavállalási engedély birtokában – tudta meg a Magyar Idők. Több cégnél feszültséget okoz az is, hogy az elsősorban ukrán vendégmunkások sokszor ingyen jutnak szálláshoz, és ugyanannyit keresnek, mint a hazaiak, tehát jobban járnak.

Döcögősen indult a harmadik országból, elsősorban Ukrajnából érkező vendégmunkások hazai foglalkoztatása – tudta meg lapunk. László Zoltán, az ipar területén a legtöbb helyen jelen lévő Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) alelnöke kérdésünkre elmondta, a kormány első lépcsőben lerövidítette a munkavállalási engedélyek kiadásának hatósági ügyintézését tavaly, ezt követően júliustól bizonyos szakmáknál el is törölte az engedélykötelezettséget.

László Zoltán, Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke

A szakszervezet informá­ciói szerint ma nagyjából tízezer fő lehet a harmadik országokból, elsősorban Ukrajnából érkező dolgozók száma, leginkább a feldolgozóipar, a raktározás, valamint az építőipar területén. – Nem zökkenőmentes a külföldi munkavállalók integrálása – hívta fel figyelmünket a VSZSZ alelnöke. Több olyan eset is előfordult az elmúlt időszakban, hogy az engedély kiállítását, majd a munka felvételét követően az ideérkezett munkavállalók továbbmentek valamelyik nyugat-európai országba. Ez a lehetőség törvényes, ugyanis az itthon kiállított engedély az egész unió területére érvényes, a lelépett munkavállalók száma meghaladhatja a több ezer főt.

Szintén elterjedt jelenség, hogy nincs rendben a dolgozók papírja a szakmájukról. Ez azért is fordulhat elő, mert Ukrajnában kisebb ügyeskedéssel bármilyen iratot meg lehet szerezni. Ugyanakkor a foglalkoztatók emiatt sok ideérkezőt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak beállítani az adott munkakörbe.

Információink szerint bizonyos cégek a júliusi könnyítés előtt is gyanúsan gyorsan, 3-4 nap alatt megoldották a munkavállalók behívását, holott a hatósági eljárás korábban akár 3-4 hétig is elhúzódhatott.

László Zoltán arról is beszélt, hogy a dolgozók vendégmunkásokkal kapcsolatos reakciói vegyesek. A legtöbb helyen könnyedén beilleszkednek az ukránok, ugyanakkor ennek ellenkezőjére is volt példa. A hazai dolgozók viszont több esetben is hátrányosan érezték magukat. Előfordult olyan eset, hogy ugyanazért a bérért foglalkoztatták a hazai és a külföldi munkavállalót, viszont utóbbiak ingyen kaptak szállást, ami az itthoniaknak nem jár.

Ezeknek a különbségeknek a lebontására a VSZSZ már több esetben ajánlott megállapodást, szerződést a munkaadókkal.
– Az elején vagyunk az ukránok nagyobb számú foglalkoztatásának, így a jövőben várhatóan a szabályok finomításával, helyi megállapodásokkal el lehet kerülni az előbb említett anomáliákat – fogalmazott a szakszervezeti tisztségviselő. Érdekképviseleti, érdekérvényesítési oldalról a külföldieket is ugyanazok a jogok illetik meg, így ők is csatlakozhatnak a szakszervezetekhez.

Tavaly nyáron kérték a munkaadók, hogy a kormány könnyítsen a harmadik országokból, elsősorban Kelet-Ukrajnából, valamint Szerbiából érkező munkavállalók engedélyének kiadásán, ezzel is orvosolván a munkaerőhiányt. A kormány ennek következtében hozta meg a könnyítéseket.

A döntés mintegy 41 munkakört érint, több mint száz szakmában, elsősorban a munkaerő-hiányos ágazatokban, az ügyintézésben a kormányhivatalok az illetékesek. A külföldiek behozatalát leginkább munkaközvetítőkön, munkaerő-kölcsönzőkön keresztül intézik.

Forrás: Magyar Idők