Az egészségügyi kormányzat kontrollmániájának újabb vadhajtásaként napi eseményjelentés írásra kötelezte a kórházfenntartó az intézményeket – tudta meg a Népszava.

Múlt pénteken valamennyi kórház megkapta azt a levelet, melyben arról tájékoztatták az főigazgatókat, hogy minden nap (szombaton és vasárnap is) reggel nyolcig jelenteniük kell a rendkívüli, a napi rutintól eltérő eseményeket az állami intézményfenntartónak. Ezt a beszámolót az érintetteknek akkor is el kell küldeniük, ha nem történt semmi az előző napon, vagyis nincs mit jelenteniük.

A célra külön táblázatot is készíttet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A főigazgatók leveleit a kórházfenntartó területi igazgatóságai gyűjtik, elemzik. Úgy tudjuk, az intézményvezetők egy részének azzal magyarázták a furcsa kérést, hogy az egészségügyi kormányzat első kézből és nem a sajtóból szeretne értesülni, ha valami fennakadás van a betegellátásban.

Ebből márpedig az utóbbi időben volt bőven. Legutóbb a hét végén az RTL-Klub híradója számolt be arról, hogy az ajkai kórházban leállítottak egy öreg CT-berendezést, ezért a betegeknek a veszprémi megyei kórházba kell utazniuk az ilyen ellátásért. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a sajtónak kedden már arról számolt be, hogy a jövőhéttől átmenetileg úgynevezett mobil CT végzi majd az ajkai betegek vizsgálatát. Az elmúlt héten nagy port kavart az - a lapunk által elsőként feltárt - eset is, amikor az Országos Kardiológiai Intézetből szívműtét után, még nyitott mellkassal szállítottak át vizsgálatra egy 12 éves kislányt a Heim Pál Gyermekkórházba, ugyanis a kardiológiai intézetben nincs komputertomográf. A kislány nem sokkal később meghalt. Az ügyben megszólaló miniszter ezután hibát hibára halmozott: egyebek közt azt is állította, hogy a Fidesz kormányzása előtt a szomszédos kórházakban sem volt CT berendezés, most már legalább ott van.

Az esetet követő sajtóvihart egy ilyen jelentési rendszerrel sem lehetett volna megelőzni – magyarázta lapunknak az egyik kórházigazgató, aki szerint abban nem volt semmi rendkívüli, hogy a gyereket így szállították a szomszédos épületbe vizsgálatra, ez a napi rutin. Egy másik intézményvezető a régmúltból ismert hangulatjelentéshez hasonlította a kórházfenntartó utasítását. Mint mondta: egyelőre fogalma sincs mit soroljon a rendkívüli események közé: például, ha a beteg bosszankodik az étel minősége miatt, vagy posztol az ételről egy fotót, az vajon minek számít? Egyelőre az is kihívás a számára - mondta -, hogyan szervezze meg a több mint kétezer ágyas intézményében ezt a feladatot. Pláne, hogy a pozitív eseményekre is érvényes a listaállítás. Szó szerint mindenre, ami csak érdeklődésre számíthat a sajtó részéről. Valószínűleg el kell rendelnie, hogy az éjszakások, mielőtt távoznak, még írják meg a „hangulatjelentést”.

Kivihetetlen, hogy valamennyi problémát, szokatlant összegyűjtsünk – morgolódott a harmadik intézményvezető is – hiszen az ellátást évek óta a vezetői furfang működteti. Ez az egész csak a megfélemlítésünkre jó – tette hozzá.

A kórházvezetők elbizonytalanodást az is növelheti, hogy a klasszikus értelemben vett rendkívüli eseményeket egy 2005-ös miniszteri rendelet alapján eddig is jelenteniük kellett. Ott fel is sorolták, melyek ezek, így egyebek mellett katasztrófákat, terroreseményeket, tűzeseteket, robbanást, ár- vagy belvízkárt, valamint az egészségügyi szolgáltatást jelentősen akadályozó eseményeket – például a közműszolgáltatások megszűnését, illetve a dolgozói sztrájkot – jelölték meg.

Forrás: Népszava