Csaknem tizenkétezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga – tudta meg a Magyar Hírlap. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke lapunknak hangsúlyozta: az egyetemek nem tehetnek a helyzetről, hiszen a felsőoktatás feladata a szaknyelvi oktatás, nem pedig az általános nyelv tanítása.

Évről évre egyre többen vannak azok, akiknek hiányzik a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga: csak tavaly 11 708-an voltak azok, akik a bizonyítvány hiányában nem jutottak hozzá az oklevélhez – közölte lapunk érdeklődésére az Oktatási Hivatal. Ugyanez a szám 2015-ben „csak” 9354 volt, egy évvel korábban 8500. Lapunk megkeresésére Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke elmondta: míg a korábbi években a „bent ragadt diplomások” éltek és élhettek a Diplomamentő program lehetőségével, most ez már nincs meg. Szerinte hasznos lenne, ha utóbbit a kormány újból elindítaná, hiszen addig, amíg a közoktatásból nem megfelelő nyelvtudással lépnek ki a végzősök, az egyetem végén tízezrek találhatják magukat abban a helyzetben, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem kapják meg a diplomájukat.

A szakember emlékeztetett: bár 2020-tól csak az mehet a felsőoktatásba, aki legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, szerinte ezt a rendelkezést fel fogják függeszteni. Ezt azzal indokolta, hogy az egyetemeknek gazdasági okok miatt is szükségük van arra a nem elhanyagolható hallgatótömegre, amely nem hozza a bemeneti követelményt. Megjegyezte, hogy a szülők és a gyerekek is jogosan „lázadnak” majd.

Salusinszky András szerint megoldást jelenthetne a közoktatás nyelvtanításának megreformálása, aminek érdekében a kormány ősztől reprezentatív kutatásba kezd. Ennek részeként szeretnék feltérképezni a problémákat a közoktatásban, így feltárni azt, hogy miért nem tanul meg sok gyerek a kívánt szinten idegen nyelveket. „A felmérés egy akcióterv készítésével zárul, amit már „csak” végre kell hajtani. Ez egy nehéz és lassú folyamat lesz” – hívta fel a figyelmet az egyesület alelnöke, ugyanakkor megjegyezte: nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az egyetemi hallgatók tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy felsőfokú tanulmányaik végére kell a nyelvvizsga. Sokan mégsem tesznek érte semmit.

„A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének tagiskolái nyaranta szép számmal találkoznak intenzív tanfolyamra járó egyetemistákkal vagy előre gondolkodó középiskolásokkal” – tette hozzá.

A szakember hangsúlyozta: az egyetemek nem tehetnek a bent ragadt diplomákról. A felsőoktatás feladata a szaknyelvi oktatás, nem az általános nyelv tanítása. „Sokszor felmerül, hogy miért kell minden szaknál kötelezően előírni a nyelvvizsga kimeneti követelményt, miért kell például egy földrajzosnak angolul tudnia. A válasz egyszerű: a 21. században a diplomás értelmiségtől elvárható, hogy angolul tudjon, és ugyanilyen alapkompetencia az informatika ismeret is” – mutatott rá Salusinszky András.

Az alelnök reagált arra a programra is, amelyet a napokban jelentett be a kormány, és amelynek részeként 3,3 milliárd forint keretösszegből segítenék elő a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását. Ennek a lényege, hogy a tanulók az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket a nyelvtanárok, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak majd nekik. Salusinszky András szerint nem helyes az egyetemistákkal taníttatni a középiskolás gyerekeket, akik még „nem állnak készen a feladatra”. Úgy vélte, az elmúlt huszonöt-harminc évben a közoktatás, a szülők és a gyerekek rájöttek arra, hogy az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzők bevonásával lehet hatékony eredményeket elérni. Éppen ezért azt javasolja, hogy a most induló programba vonják be a nyelviskolákat.

Folytatódhat a Diplomamentő program

A kormány 2014-ben indította a Diplomamentő programot, amely azoknak a nyelvtanulását támogatta, akiknek kizárólag a nyelvvizsga hiánya jelentette az akadályt a diploma átvételéhez, és már nem rendelkeztek tanulói jogviszonnyal. Bár az érintettek a tanfolyamokon ingyenesen vehettek részt, a jelentkezők bukhattak vele, hiszen kötelezettséget kellett vállalniuk arra, hogy határidőre leteszik a középfokú komplex nyelvvizsgát. Erre összesen három lehetőség állt rendelkezésre, de minden próbálkozást a hallgatónak kellett fizetnie. A múlt héten Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte, hogy mintegy hatezer diploma megszerzését segítették az államilag finanszírozott nyelvi képzések, amelyeken összesen 10 243-an vettek részt, és 9822-en eredményesen el is végezték. Azzal összefüggésben, hogy várható-e a jövőben a Diplomamentő program folytatása, lapunk érdeklődésére az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. azt közölte: jelenleg a program kiértékelése zajlik, és annak lezárását követően tudnak információt adni az esetleges folytatással kapcsolatban.

Forrás: Magyar Hírlap

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció