Minimális mértékben ugyan, de a jelek szerint az utóbbi években csökkent az orvoselvándorlás hazánkban. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont összes korcsoportra vonatkozó adatai alapján ugyanis míg 2013-ban 705 magyar állampolgárságú orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, addig ez a szám 2014-ben 701, 2015-ben 717, tavaly pedig már „csupán” 615 volt – írja a Magyar Nemzet.

A mutatók szerint ráadásul a magasan legtöbb bizonyítványt kérő 35 év alattiak körében is javultak a számok. Míg ugyanis 2014-ben 579 fiatal esetében vetődött fel, hogy külföldi munkát vállal, addig ez két éve 562, tavaly pedig 470 volt. Biztosat persze az elvándorlásról nem lehet tudni, de aki igényli a hatósági bizonyítványt, az valószínűleg azért teszi, mert külföldre megy dolgozni. A célországok között a legnépszerűbb Németország, az Egyesült Királyság és Svédország, de voltak, akik Franciaországot, Spanyolországot vagy Katart választották. Az arab államot egyébként 2014-ben még senki sem jelölte meg célországnak, 2015-ben viszont ketten mentek oda dolgozni, tavaly pedig már tizenhárman.

Az orvoselvándorlás kapcsán a kormánykommunikáció nem elégszik meg a kis javulással. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV-ben a múlt héten arról beszélt: az orvoshiány súlyos problémája a magyar egészségügynek, ez nem álhír, de az elvándorlás mértéke a felére csökkent. Szerinte míg 2013-ban „nyolcszáz x” fő kérte a hatósági igazolást, addig ez most háromszáz körül mozog. Szép volna, ha így volna – csakhogy a miniszter rosszul tudja a számokat, és annyira azért nem jó a helyzet, amilyennek beállítani próbálja.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a téma kapcsán arról beszélt lapunknak: nincs arra vonatkozó statisztika, hogy hányan jönnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már úgy döntöttek, külföldre mennek dolgozni. Vannak, akik idővel a család miatt visszaköltöznek, mások épp azért maradnak kint, mert a gyermekeik már az ottani iskolába járnak, vagy csak néhány évük van hátra a nyugdíjig, ami sokkal kedvezőbb külföldön. Szerinte azonban van reális esély arra, hogy csökkentsék az elvándorlás mértékét, és ismét itthon dolgozzanak a magyar orvosok, de ehhez az kell, hogy megfelelő szintre hozzák az orvosi béreket. Ez pedig nem azt jelenti, hogy a nyugati fizetéseket kell megadni, hanem azt, hogy Magyarországon belül úgy érezzék az orvosok, megbecsülik őket. Vagyis: az egyetemi diplomások fizetési kategóriái között az orvosokénak legalább a harmadik legjobbnak kell lennie. A főiskolai végzettségűeknél pedig ugyanez legyen igaz az ápolókra is – fűzte hozzá Dénes Tamás. – Ha ez sikerülne, annyian maradnának itthon, hogy nem lenne probléma a biztonságos betegellátás. Elvándorlás ugyanis mindenhol van: Angliából és Németországból is mennek el orvosok, Svédországból Norvégiába költöznek, onnan Amerikába. Az lenne a fontos, hogy mindez ne roppantsa meg annyira az ellátórendszert, mint ahogy nálunk történik – mondta a szakszervezeti vezető.

Még 2015 végén nyilvánosságra került egy kilenc év adatait összefoglaló, az orvoselvándorlást vizsgáló kutatás. A tanulmány szerint bár sok magyar orvos nem végleg hagyja el hazánkat, hiányuk súlyos gondokat okoz. Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 2003-tól 2011-ig vizsgálta a magyar orvosok pályaelhagyását és külföldre vándorlását. Lapunknak arról beszélt: nem csak az a jellemző, hogy az orvosok egy-egy jobb ajánlat miatt külföldre mennek, a magyarországi pályaelhagyók száma is emelkedik. Ők azok, akik nem a betegellátásban dolgoznak tovább, hanem orvoslátogatók, oktatók, kutatók, gyógyszergyárak alkalmazottai lesznek, vagy egészen más pályát választanak, például ingatlanügynöknek mennek.

Magyarázkodás

Az intézmény szerint a hatályos törvények miatt nem vihették el azonnal annak az idős férfinak a holttestét, aki szerda délután esett össze a fővárosi Szent János-kórház folyosóján. A szabályok szerint ugyanis a hatósági szemléig a test nem mozdítható el a helyszínről – adta hírül tegnap az ATV.hu. A Bors még pénteken írt arról: órákig feküdt a pszichiátriai osztály folyosóján, egyetlen lepedővel letakarva egy elhunyt idős férfi. A kórház szerint a sikertelen újraélesztés után néhány perccel paravánnal takarták el az elhunyt beteget. Közleményük szerint a kegyeletsértő felvétel készítője illetéktelenül fényképezte a kórházban a beteg életéért folytatott küzdelmet és az azt követő perceket. (MN)

Forrás: Magyar Nemzet

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció