A társadalomban továbbra is a klasszikus családmodell az uralkodó, ciki ha a férfi marad otthon a gyerekkel és a kormány semmit nem tesz azért, hogy ez ne így legyen. Sok apa csak papíron vagy anyagi okokból megy GYES-re, de elvi meggyőződésből kevesen – olvasható az abcug.hu bejegyzésében.

Folyik a kormány családtervezési programja, már egyetemi szak is indul annak érdekében, hogy ösztönözzék a gyerekvállalást, de a magyar társadalom továbbra is azt gondolja, hogy a nő feladata a gyereknevelés. A BPDATA 2016-os felmérése szerint 2015-ben a férfiak közül 3,1 ezer fő vette igénybe a GYES-t, míg a nők esetében ez 240 ezer főt tesz ki. Ráadásul a férfiak körében a GYES-esek száma gyakorlatilag folyamatosan csökken, 2010-ig még négyezer fő feletti számról beszélhettünk, az utóbbi két évben éppen súroljuk a háromezret. Sajnos még erre a csekély háromezer főre sem verheti a kormány mellét, hogy legalább van, aki otthon marad, ugyanis legtöbbször csak papíron marad otthon az apuka, mert az anyának több a fizetése, és így anyagilag jobban kijönnek.

Szél Dávid, az Apa-para blog szerzője egyéni szinten nagy előremozdulást lát az utóbbi években, elindult a tényleges emancipáció, a férfiak el kezdtek gondolkodni azon, hogy nekik is érdemes kivenni a részüket a gyereknevelésből. A kormány politikája viszont ellentétes ezzel a fejlődéssel, mert társadalmi szinten se a férfiak, se a nőket nem támogatja. A nőket továbbra is megkülönböztetés éri a munkahelyükön, gondoljunk akár csak a fizetésekre vagy arra a karriertörésre, amit egy gyermek vállalása okozhat. Ugyan az állam biztosítja azt a lehetőséget, hogy a férfi vegye igénybe a GYES-et és GYED-et, de ez önmagában még nem eredményezi, hogy több férfi marad otthon. A társadalmunkban még mindig erősen élnek a klasszikus családmodell hagyományai, és a piac is erre épül. Van baba-mama könyv, baba-mama szoba, baba-mama torna, de még a pelenkázók is csak a női mosdókban vannak, ezek pedig mind azt sugallják, hogy elsősorban a nő dolga a gyerek.

„Be kell hívni a férfiakat ebbe az egészbe – mondja Szél Dávid. – Mostanra már el kell jutnunk oda, hogy ne apa meg anya szerepekről beszéljünk, hanem szülői szerepekről.”

Szél Dávi elmeséli, hogy amikor otthon maradtam a második gyermekükkel, akkor olyan kérdéseket kapott, hogy nem fog-e unatkozni, mi lesz így az önmegvalósítással? A magyar társadalomban egy nőnek sose tennék fel ezeket a kérdéseket, mert csak a modern társadalmak problémája a gyerek és a karrier összeegyeztetése, itthon egyértelműen a család fontosabb.

Kovács András újságíróként maradt otthon majdnem a gyerekével, mert a feleségének több volt a fizetése, ezért logikusnak látták, hogy az apa vegye fel a GYES-t. Ebből az egészből végül nem lett semmi, mert egy kis fejszámolás után ráébredtek, hogy anyagilag még akkor is jobban jönnek ki, ha az apa GYES-re menetele helyett bébiszittert fogadnak.

„A klasszikus családmodell szempontjából jobb, ha nem az apuka van GYES-en” – fűzi még hozzá indokként András, hogy végül miért nem ő maradt otthon.

Az ő példáján láthatjuk, hogy alapvető probléma, hogy ha még a férfi el is megy GYES-re, azt nem azért teszi, mert meggyőződése, hogy a gyereknevelés ellenére férfi tud maradni, hanem azért, mert anyagilag úgy járnának jobban. A társadalomban erőteljesen él az a nézet, hogy aki apaként megy GYES-re, az nem férfi. Ez az a gondolkodás, amiben a társadalomnak még sokat kell változnia, persze úgy nem olyan egyszerű, ha ezt a kormány politikájával egyáltalán nem támogatja. Gondoljuk csak Kövér László kijelentésére, miszerint a nők önmegvalósításának csúcsa a gyerekszülés, de Orbán Viktor ,,nőügyekkel nem foglalkozom” kijelentése is sokat elárul arról, hogy a kormány mit gondol a nőkről.

Az is nagyon gyakori, hogy egy apa azért marad otthon, mert a feleség karrierista, egy nagy multicégnél dolgozik, az apa pedig kellően vállalkozó szellemű ahhoz, hogy ő menjen GYES-re. Ez is a pénzről szól, de ehhez már szükséges legalább az, hogy az apa ne gondolja azt, hogy a nő dolga a gyereknevelés. Erre példa Pesti Gergő, aki a Ludwig Múzeum közalkalmazottja, aki mindhárom gyerek születésekor GYES-re ment, mert a felesége ambiciózus menedzserként dolgozott magas fizetéssel, és azért is, mert el szerette volna mélyíteni a kapcsolatot a gyerekeivel. Gergő miközben otthon volt, nem csak a gyerekneveléssel töltötte idejét, elvállalt otthoni vagy alkalmi munkákat, elvégzett egy tanfolyamot és a háztartási munkákból is kivette a részét.

„Nem csak bébiszitter voltam, igyekeztem a házimunkában is segíteni. Nincs olyan, hogy női és férfi munka, aki otthon van, annak kell megcsinálnia a házimunkát.”

A munkatársaitól kapta a szurkálódást, sokszor még nők is kismamának vagy anyukának nevezték, de a főnöke már rugalmasabb gondolkodású volt, ezért a sok kimaradt év nem jelentett Gergő életében karriertörést.

Ficza János az Apu-kalipszis blog szerzője képviseli az apáknak azt a kis részét, akiknél nem játszott szerepet a pénz, csakis kizárólag az, hogy meggyőződése, hogy a gyermeket közösen kell nevelni. Ficza János abban különbözik az eddig említett apukáktól, hogy Komárom szlovák oldalán él, tehát a szlovák GYES-t kapja, és nem alkalmazottként dolgozik, hanem a feleségével saját vállalkozást vezet. A magánvállalkozás miatt könnyen meg tudják oldani, hogy ki-mikor vigyázzon a még csak kilenc hónapos Emilire, de János azt mondja, hogy akkor is otthon maradt volna a lányával, ha alkalmazott lenne.

„Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy csak a nő dolga a gyereknevelés, ugyanúgy az apáé is. Nagyon fontos a gyereknek, hogy ott legyen az apa is mellette. Az, hogy aktívan részt vegyen a családi életben és nevelje a gyereket, és ne csak egy biodíszlet legyen az apa, aki hazajön a munkából, és pár órát elvan a gyerekkel” – hangsúlyozza, hogy ugyanúgy mindkét szülő feladata a gyermek nevelése.

János a közvetlen környezetében nem érzékelte, hogy bárki negatívan állna ahhoz, hogy ő is ilyen nagy szerepet vállal a család életében, de a blogján sokszor ütközik olyan hozzászólásokba, amelyek azt firtatják, hogy ez nem a férfi, hanem a nő dolga. János a blogot eredetileg azért indította, mert az élményeiről szeretett volna beszámolni, de a hozzászólások kapcsán rájött arra, hogy a bejegyzéseivel azt az üzenetet is átadhatja a társadalomnak, hogy az apának is fontos szerepe van a gyereknevelésben.

„Egyrészt nem korrekt a nőkkel szemben, hogy be vannak zárva amiatt, hogy csak ők foglalkozhatnak a gyerekükkel. A másik oldalról a férfiakkal szemben sem korrekt, hogyha be vannak skatulyázva abba a szerepbe, hogy nekik csak dolgozniuk kell, el kell tartaniuk a családot és a nap végén láthatják a gyereket. A férfinak sem hiszem, hogy jó, hogy nem tud elég időt együtt tölteni a családjával.”

János szerint nagyon sok apa azért nem marad otthon vagy nem veszi ki kellőképp a szerepét a gyereknevelésből, mert nem is tudnak arról, hogy apatípusok, mivel sosem próbálták ki. Úgy gondolja, hogy az is egy általános tévhit, hogy az apának elég csak három éves kortól apának lennie, mert addig úgysem tud mit kezdeni a gyerekkel.

Amíg tehát a társadalom nem változtat a gondolkodásán, nem tartja elég fontosnak a nemi egyenlőséget, és amíg a politikai rendszer sem támogatja, hogy a férfiak is kivegyék a részüket a gyereknevelésből, addig a nő dolga lesz a gyerek.

Forrás: abcug.hu